Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

IV. AZ EN POLITIKÁM ok a hírhedt „Spannung", a termelői és fogyasztói árak közötti óriási különbség, a közvetítő kereskedelem uzsorahaszna. A főváros közönsége méltányolta az én jószándékaimat, s az 1937. év végén tartott felsőházi tagválasztáskor a közgyűlés engem is megválasztott felsőházi póttaggá. (Rendes tagokká a régieket választották.) De a póttagok közül én kaptam a legtöbb szavazatot, tehát a törvény értelmében azok között első helyre kerültem. Vagyis a legelső üresedés esetén az én behívásom vált esedékessé. Ezekben az években Margittal együtt gyakran időztünk a Balatonnál, 1937ben átélt, súlyosabb betegségem szolgált erre indító okul. Attól kezdve az összeomlásig minden év őszén több hetet töltöttünk Balatonfüreden. Sőt miután előbb már Agárdon, a Velencei-tó partján szereztünk magunknak telket, utóbb Balatonfüreden is vettünk egy igen jó fekvésű villatelket, útszolgalmi joggal a közeli Balaton partjához (1937). Ezek az évek egyébként is reményt keltők voltak csonka magyar hazánk történetében. 1938 őszén vette kezdetét a gyászos emlékű trianoni kényszerbéke fölszámolása a Felvidék déli részének visszacsatolásával. Említettem már, hogy 1938. december 28-án az alig pár héttel előbb visszacsatolt Komárom városában jártam az ottani Liga-osztály megalakítása alkalmából. E fiókegyesületünk elnökévé akkor Bartal ottani főispánt

248 választották meg. Az alakuló ülésen jelen volt Jaross Andor

249 tárcanélküli miniszter is, azelőtt a prágai parlament tagja. Az alakuló ülés végeztével Bartal főispánnal kettesben bejártuk Komárom városát, s örömmel állapítottuk meg, hogy ebben a színtiszta magyar városban a húszéves cseh uralomnak legcsekélyebb nyomát sem lehetett fölfedezni. Mintha a csehek soha ott sem lettek volna. A következő 1939. év tavaszán Pestvármegye rendezett kirándulást a visszacsatolt területen fekvő Fülek városába, az ottani várban elhelyezett márvány emléktábla leleplezése alkalmából. Ez az emléktábla jelzi, hogy a menekült Pestvármegye a török hódoltság korában ott tartotta közgyűléseit. A vármegye vezetősége engem kért föl, hogy a vármegye koszorúját pár szavas megemlékezés kíséretében a vár falán elhelyezzem. Margittal együtt vettem részt a küldöttségben, amely autóbuszon utazott Vácon, Balassagyarmaton és a szintén akkor visszacsatolt Losonc városán át Fülekre. 248 Bartal Iván (szül.: 1892) gazdálkodó, huszárszázados, főispán 249 Jaross Andor (1896-1946) felvidéki politikus, földbirtokos, tárca nélküli miniszter az Imrédyés a Teleki-kormányban, majd a német megszállás után belügyminiszter; háborús bűnökért kivégezték 181