Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM Lajosok, Kallós Henrikek stb.-ek hirdették ott a kozmopolitizmust, ateizmust, kommunizmust és bolsevizmust."

236 Részemről addig az időig Gömbös Gyulával a legjobb baráti viszonyban voltam. Akkor is, mikor Sándor Pál Gömbös miniszter megbuktatására készült és mikor interpellációjának bejelentése a képviselőház jobboldalán nyugtalanságot keltett, Gömbös honvédelmi miniszter engem hívott félre a folyosóra és velem üzente: „Nyugtasd meg, kérlek, barátainkat pártunkban és a Keresztény Gazdasági [és Szociális] (Wolff) Pártban, hogy Sándor Pál nem fog célt érni. Bethlen elutasító választ ad neki." Mialatt mi a folyosón négyszemközt erről beszélgettünk, Bethlen éppen elhaladt mellettünk. Gömbös vele is közölte, hogy miről van szó és Bethlen helyeslőleg válaszolt. De mikor aztán Gömbös miniszterelnök lett, sajátságos politikát folytatott. A zsidóságot már képviselőházi beköszöntő beszédében igyekezett megnyugtatni. És valóban a zsidóságnak, amelynek anyagi téren erősen domináló szerepe volt Bethlen idejében is, Gömbös korában még jobb dolga lett, nem csak anyagilag, de politikai téren is. Gömbös az ő Hitler-barát külpolitikáját csodálatosan tudta az ilyen belpolitikával összeegyeztetni. Gömbös, mikor a kormányzó megbízta kormányalakítással, baráti körben négyszemközt úgy nyilatkozott, hogy ő mint miniszterelnök „görbe utakon fog járni, de barátaival szemben mindig őszinte és egyenes lesz". Kevéssel ezután (1932. november 4-én) Wolff Károly tisztelői vezérük névnapját ünnepelték. A Vigadó nagytermét egészen megtöltötték a fehér asztalok. Gömbös jövetele előre jelezve volt. Wolff jobbján foglalt helyet. Velük szemben ott ültem én is, és mint régi barát részt vettem a baráti megbeszéléseken. Gömbös is fölszólalt a fehér asztalnál és fölhívta az ott megjelent óriási keresztény tábort, hogy híven tartsanak ki vezérük, Wolff Károly mellett, akit ő is támogatni fog. De bizony Gömbös ismételt fogadkozása ellenére sem volt őszinte és egyenes Wolff Károllyal szemben sem. Wolff keresztény-nemzeti politikáját éppen a városházán kontrázta meg, ahol pedig Wolff történelmi fontos hivatást teljesített. Ripka főpolgármestert elejtette ugyan Gömbös, és helyette Wolff jelöltje, Huszár Aladár

237 lett a főpolgármester. De aztán Huszárt is elejtette. Az országos politikában Gömbös a Bethlen-féle egységes párt helyett az ún. Nemzeti Egység Pártját, az akkor sokat emlegetett „NEP"-et alakította meg és a régi Ripka-párt helyett Budapest városházán is NEP-pártot szervezett. Ezzel akarta háttérbe szorítani a Wolff-féle Keresztény Községi Pártot. E célból a főváros önkormányzatát is fölfüggesztette, a főváros élére kor236 NN 1922-27, XLII. kötet, 117-128. 237 Huszár Aladár (1885-1945) főispán, főpolgármester, felsőházi tag 174