Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

IV. AZ EN POLITIKÁM Közvetlen a szavazás megtörténte előtt a szavazólapokból látván a mellőzésemet, odamentem Almásy László

213 pártelnökhöz és azt mondtam neki: „Látom, hogy engem kihagytatok a közigazgatási bizottság tagjai sorából. Megértettem, és levonom a konzekvenciát." Almásy mentegetőzött, hogy semmi tendencia sem forog fenn személyem ellen, csupán arról van szó, hogy „tudásomra" nagy szükség van a közjogi bizottságban és ezért kívántak engem oda áthelyezni. Erre azt feleltem, hogy nem úgy van a dolog. Ha valóban olyan nagy szükség volna rám a közjogi bizottságban, oda beválaszthatnátok anélkül is, hogy a közigazgatási bizottságból kimaradjak. A közigazgatási bizottsági tagság azonban rám nézve ezúttal presztízs- és bizalmi kérdés. Erre Almásy kisietett az ülésteremből. Kis idő múlva visszatért. Egyenesen Bethlenhez ment. Vele beszélt, Aztán ismét sietve kiment, majd újból visszatért és közölte velem, hogy minden rendben van, én is jelölve vagyok a közigazgatási bizottság tagjai között. A szavazás mindjárt kezdődött és én is be lettem választva. Jellemző volt a baloldali lapokra, hogy legközelebbi számukban érdemesnek tartották hosszasan azon keseregni, hogy engem nem hagytak ki a közigazgatási bizottságból. Képzelhető, mekkora lett volna diadaluk, ha tényleg kihagynak. Az 1928. és 1929. években újabb nagy harcot vívtam meg az egységespártban. Ekkor már Scitovszky Béla

214 volt a belügyminiszter, aki Rakovszky fővárosi törvény-módosítása után új vármegyei törvényjavaslattal jött a parlament, illetve előbb a párt elé. Ez a törvényjavaslat nem rendszeres reformja akart lenni a vármegyéknek, hanem egy füst alatti novellája a vármegyei és némi részben a községi törvénynek, sőt a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901 :XX. törvénycikknek is. Ezekből a törvényekből kikopott egyes rendelkezések módosításáról volt szó. Akadt benne célszerű intézkedés is, így különösen a vármegyei és városi törvényhatóságok kisgyűléseinek a megszervezése, amit én is javasoltam 1927. május 11-én elmondott képviselőházi beszédemben. De egyébként ez a törvényjavaslat, ha változatlanul törvényerőre tudott volna emelkedni, fölöslegesen korlátozása és téves irányú fejlesztésére lett volna törvényhatósági és községi önkormányzatunknak. Legsikerültebb közigazgatási törvényünk pedig, az 1901 :XX. törvénycikk jórészben így is áldozatául esett. Formailag is szerencsétlen volt ez a törvényjavaslat. A novelláris törvénymódosítások egyébként is nehezítik a törvénytárban való eligazodást. 213 Almásy László (1869—1936) jogász, a képviselőház elnöke, az egységespárt elnöke 214 Scitovszky Béla (1878-1959) korábban szabadelvűpárti képviselő, házelnök, majd belügyminiszter 151