Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM árdjainak elszámolásánál miként érvényesül az önkormányzat s az egyesületi jog." E szavak hallatára Rothenstein közbekiáltott: „talán gyanúsítani akar?" Sietve és ismételten kijelentettem, hogy távol áll tőlem minden gyanúsítási szándék. Rothenstein újabb közbeszólásában a hatóságok előtti elszámolásra hivatkozott. Engem a kérdés ezúttal inkább önkormányzati szempontból érdekelt volna. De a szociáldemokraták komoly önkormányzatuk hiányában könnyebb végét fogták a dolognak, és érdeklődésemre „semmi köze hozzá" közbekiáltásokkal intézték el az ügyet. A jobboldal is zajongott, és azt kiáltozták a szociáldemokraták felé, hogy „közpénzekről van szó", tehát helye van az érdeklődésnek. A zaj elhalkulásával kijelentettem, hogy nézetem szerint is, ahol közpénzekről van szó, minden népképviselőnek joga van elszámolási kérdésekkel foglalkozni. De nem csak ezért vetettem föl a szóban levő kérdést, hanem azért is, mert erre engem szociáldemokrata szakszervezeti munkások fölkértek. Nevezetesen a következő tartalmú levelet kaptam tőlük: „Nagyságos Képviselő Úr! Bocsánatot kérünk, hogy jelen sorokkal háborgatjuk. Alkalomadtán kegyeskedjék egyik nemzetgyűlési ülésen szóvátenni és a szociáldemokrata elvtársaktól megkérdezni, (Zaj a szélsőbaloldalon.) hogy mire és hova fordítják a nyomdászmunkások által évtizedeken át az ellenállási (sztrájk-)alapra összegyűjtött összegeket. (Mozgás.) Ezeket a gyűjtéseket jelenleg is folytatják, mégpedig a legnagyobb terror mellett. (Nagy mozgás a jobboldalon.) Kikényszerítik a keserves filléreinket, heti 1,5%-ot kell fizetni. 651 000 korona minimális bér után, amely bér hetenként 36-45 milliót meghalad. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) A dolog valószínűleg úgy áll, hogy agitáció, párt, nyomda, Népszava, egyéb dolgok fenntartására használják fel. Kérjük egyúttal a belügyminisztert meginterpellálni, hogy van-e ezekről tudomása, és a belügyminiszter úr hasson oda, hogy a szociáldemokrata elvtárs urak, akik mindig arra hivatkoznak, hogy ők vannak azon, hogy a munkások jólétét előmozdítsák, — szép jólét az, amit ezektől kapunk — hogy ezekkel az összegekkel mihamarabb elszámoljanak a nyomdai munkásoknak, mert mégis tudni akarjuk, hogy hová jut ez a rengeteg összeg évenként, mire fizetjük, mert semmi látszatja nincs. (Nagy mozgás.) Néhány adattal szolgálok éspedig ez csak minimális bérekre szorítkozik. 4000 szakmunkást véve alapul - körülbelül annyi van — hetenként 9200 korona, ez 36.800.000 korona, 1500 segédmunkás és munkásnő 4500 koronával, ez 6.750.000 korona, de még hozzávesszük az újságszedőket is, akiknek száma körülbelül 300 és akik 22-24.000 koronát fizetnek hetenként, ami annyi mint 3.900.000 korona, tehát, mint méltóztatnak látni, ily nagy összeg folyik a szakszervezet állítólagos pénztárába, egy évben 2177 000 000.« (Nagy mozgás - Nagy zaj.) Nem folytatom tovább a levél 120