Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)
16 Az MO-s autópálya DK-i szakasza és a Vecsést és Üllőt elkerülő új 4-es sz. főút feltárása Ecser 6. lelőhely A lelőhely Ecser és Maglód településektől és a Budapest-Szolnok vasútvonaltól délre helyezkedik el. 2004 szeptembere és 2006 júniusa között mintegy 3300 régészeti objektumot bontottunk ki 50.070 m 2-en. A lelőhely délnyugati felén egy szarmata település részletét kutattuk. Egy ritkább, árkokkal tagolt, kevesebb gödröt tartalmazó rész után egy objektumokkal igen sűrűn fedett területen dolgoztunk (Id. alább a képet). Igen sok egymással szuperpozícióban lévő gödröt bontottunk ki. Több házat is feltártunk, köztük kemencéseket is. A leletek közül ki kell emelnünk a besimított díszű, hunkori töredékeket. A terület északnyugati részén is találtunk szarmata objektumokat, itt római téglák, karcolt díszű csontfésű, valamint egy teljesen ép, Krisztusmonogramos mécses kerültek elő. Ezen a részen csak néhány középső, és késő rézkori, szkíta, avar és Árpád-kori objektum fordult elő. A középső rézkori Ludanice kultúrához biztosan két gödör sorolható. Az egyikből a kerámiaanyag és magkövek mellett nagy mennyiségű, égett növényi maradvány került elő. Az avar korból több, az altalajba vájt és kőből épített kemencét bontottunk ki. A terület középső részén csak elszórtan, a lelőhely északnyugati részén viszont ismét icjen sűrűn egymásra ásva találtuk a badeni, szkíta, kelta, szarmata és Árpád-kori telepobjektumokat. A késő rézkorból mintegy 800 gödröt tártunk fel. Közös jellemzőjük, hogy szinte mindegyikben találtunk paticsot, több gödörben igen nagy mennyiségben. A paticsok között sok áglenyomatos darab volt. Két gödörből is előkerültek karcolással, valamint fehér, piros festéssel díszített faldarabok. Három gödörben emberi, 46 gödörben pedig teljes vagy majdnem teljes szarvasmarha-vázakat bontottunk ki. A gödrök betöltéséből, esetenként az állatvázak alól közvetlenül előkerülő késő rézkori edénytöredékek mindegyiket egyértelműen a badeni időszakra datálják. A szarvasmarha-vázakat többnyire a medencecsont felé hátrafordított, (törött) nyakkal találtuk. Figyelemre méltó, hogy 6 szarvasmarhát egymás melletti gödrökbe temettek el, az egyik gödörbe kettőt is. Több gödör alján találtunk nagyméretű, összetört tárolóedényeket, hombárokat. A kerámiaanyag előzetes vizsgálata alapján a badeni telep a kultúra fiatalabb klasszikus fázisába sorolható. A kerámián kívül csiszolt kőbaltákat, pattintott kőeszközöket, csonteszközöket, állatcsontot, igen sok kagylót (Unió crassus) tartalmaz a leletanyag. A szkíta korszakból több földbe mélyített, oszlopszerkezetes ház, két külső kemence és gödrök származnak. A szkíta leletanyagban behúzott peremű tálak, bikónikus, magas fülű csészék, valamint kézzel formált edények, fazekak töredékei, orsógombok, állatcsontok fordultak elő. Találtunk egy rombusz mintájú agyag pecsétlőt is. A kelta korból a gödrök mellett több földbe mélyített házat bontottunk ki. Az egyik házban szövőszéknehezékeket és több orsógombot találtunk. Talán egy szövőműhely maradványa lehet. Szintén a kelta időszakra keltezhető egy gödör, amelyből nagy mennyiségű fémsalak került elő. A telep datálásához segítséget nyújthat az egyik gödörből származó LT В korú, karikás, állatfejes bronzfibula. Egy hunkori (V. század közepe) rabolt temetkezésben két kőberakásos, poliéderes arany fülbevalót találtunk. Az Árpád-korból származó néhány objektum - földbe mélyített kemencés házak és a gödrök - elszórtan helyezkedett el a területen. Leletanyagukat hullámvonalas díszű fazéktöredékek és állatcsontok alkották. A feltárás során folyamatosan gyűjtöttük a környezettörténeti vizsgálatokhoz szükséges mintákat (talaj, pollen, szerves anyagok, csigák, kagylók), amelyek feldolgozását Sümegi Pál vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen végzik. Ásatásvezető: Patay Róbert, Fekete Zoltán, régész munkatárs: Bodnár Katalin, Bóka Gergely, Kis Attila
