Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)

A 4-essz. főútAbonytelkerülő nyomvonalának feltárása 97 A nagyméretű arcos edények stílusát követve karcolt vízszintes vonalak jelzik a szemeket és a szájat, alattuk karcolt M motívum, az edény másik oldalán a félköríves keretbe foglalt cikk-cakk minta valószínűleg a hajat ábrázolja. A sír mellett egy egész edényt is találtunk: tojásdad testű kis bögre, rövid kihajló peremmel, hasán egymásba kapcsolódó karcolt spiráldísszel. A festett töredékek között a legszebb egy ívelt oldalú edény teljes profilos töredéke, karcolt spiráldísszel, a spirál belsejét vörösre festették. A gödörből nagy mennyiségű kő- és csonteszköz került elő: kőbalta, őrlőkő, sok obszidián penge, csonttű, csontár, csontsimító, és egy csiszolt vadkanagyarlemez töredéke. A különleges leletekkel teli gödör esetleg áldozógödör volt. A 113. objektumban egy 40 cm magas arcos edényt találtunk. Az objektum közvetlenül az érparton fekszik, agyagnyerő gödör lehetett. Több gödörből kerültek elő dunántúli import edények töredékei, fényes fekete, karcolt vonaldíszes, kottafejes díszítésű töredékek. A Bükk kultúra import edényeiből csak nagyon kicsi, karcolt, mészbetéttel kitöltött rombuszmintás, vörös festett töredékek maradtak meg. Kelet-Magyarországról, az Abony 61. lelőhely (Sashalom-dűlő) 2004. április 30. -június 18. megelőző feltárást végeztünk. 3.124 m

2 feltárt A szarmata objektumok (3 gödör, egy szabadtéri kemence) nagyjából egy területen, az egykori érparti részen 36 objektum foltja rajzolódott ki. Esztár csoportból származik a 129. gödörben előkerült töredék, rajta jellegzetes esztári, égetés előtti festett dísszel. A neolit települést a leletek és a jelenségek egymáshoz való helyzete alapján hosszabb időn át lakták. A legkorábbi gödrök az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúra népéhez tartoznak, a kultúra klasszikus időszakához. A telep nagy része és valószínűleg az árokrendszer is, már a Szakáihát kultúra korai időszakához tartozik. Néhány gödör leletei alapján valószínűleg belenyúlik a Szakáihát kultúra klasszikus időszakába. A szarmata objektumok a lelőhelyen elszórtan, a neolit jelenségekbe beleásva kerültek elő: 3 sír és a 77. sír körárkának két részlete. Ásatásvezető: Kovács Ágnes (2003), Kovács Ágnes és Rajna András (2004)