Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)

86 A 4-essz. főút Abonyt elkerülő nyomvonalának feltárása Cegléd 4/7. lelőhely (Hartyányi-, Váróczi-dűlő) Az egykori erekkel határolt, jelentős kiterjedésű lelőhelyet (szarmata és Árpád-kori település) a 4-es főút Abonyt elkerülő nyomvonala két, egymással nem összefüggő területen érinti. Az összesen 13.587 m

2-es ásatási terület megelőző feltárását 2003. július 10. - november 9. között végeztük el. A lelőhely Ny-i részén levő útkorrekció területén 128 telepobjektumot és egy honfoglalás kori sírt tártunk fel. A telepobjektumok döntő többsége egy II—III. századi szarmata településhez tartozik. Kiemelendő az 53. ház, ÉNy-i rövid oldalába vájt kemencével. A szarmata kerámia mellett előfordulnak római importtárgyak: piros és narancsfestésű töredékek, bepecsételt díszű táltöredék, fehéres engobe-os észak-itáliai amfora több töredéke. A 100. ház szintén négyszögletes, közepén a két cölöplyuk sátortetős szerkezetre utal. A három szabadtéri kemence gödör oldalába vájt, kerek, tapasztott sütőfelületű. Az egyik szabadtéri kemence sütőfelülete alatt edénytöredékek, gödrében malomkő került elő. Egy méhkas alakú gödörben a betöltés alsó rétegei fölött szabálytalan helyzetű vázat találtunk. A 21. gödörből előkerült piros festett, fogaskarcolt díszű provinciális vázatöredék az I-II. század fordulójára vagy a II. század elejére keltezhető, a gödörben egy deformált bronz térdfibula is volt. A településrészt északon, az érparti lejtő felső részén két széles, mély, tagolt kialakítású árok határolja. Leletanyaga, a római importtárgyak alapján a szarmata településrész a II. század közepén már fennállt. A 18. objektum északnyugati tájolású, padmalyos sír. A 6 rozettás ruhaveret, fülesgomb, üveggyöngy alapján honfoglalás kori, magányos(?) női temetkezés.