Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)
Az MO-s autópálya DK-i szakasza és a Vecsést és Üllőt elkerülő új 4-es sz. főút feltárása 59 Vecsés 55. lelőhely A 4-es számú főút Vecsést és Üllőt elkerülő szakaszának építését megelőző leletmentések során 2004-ben összesen 34 szarmata kori és bizonytalan korú objektumot bontottunk ki: 24 árkot és 10 gödröt. Valamennyiből igen kevés lelet (kerámiatöredékek, állatcsontok) került elő. Ezen kívül megtaláltuk még egy 20. A lelőhely Vecséstől D-re, a Vasad i 2. főcsatorna és a középkori írott forrásokból ismert Halomegyháza falu temploma között fekszik. A sík terület DNyi részén kisebb magaslat emelkedik, ettől K-re pedig a középkori templomdomb lejtőjére nyúlik fel a lelőhely. A régészeti feltárást a 2003-2004-ben végeztük, összesen 1500 objektumot tártunk fel. A felület közepén, kisebb kiemelkedés nyugati lejtőjén és annak aljában kora vaskori víznyerőket találtunk. Jellegzetes az 5 kör alaprajzú ház; ezekből és az 5 kútból változatos leletanyag került elő: fekete, fényezett edénytöredékek, gerezdéit orsógomb, csiszolt kőeszközök, gyöngy. A kora vaskori objektumok valószínűleg a szkítákhoz köthetőek; még 5 gödör, néhány árok és 1 kemence sorolható ehhez a korszakhoz a leletek alapján. Feltehetőleg az őskorra datálható két zsugorított temetkezés is. A szarmata objektumok túlnyomó része gödör, ezek közt sok a méhkas alakú, oldaluk esetenként tapasztott. A gödrök több helyen olyan sűrűn helyezkednek el, hogy szinte összefüggő gödörkomplexumot alkotnak. A mintegy 40 árok közül említésre méltó a kiemelkedés keleti lejtőjén húzódó, a szarmata települést határoló, 9-10 m széles árokrendszer, amely talán az áradástól is védett. 15 szarmata, félig földbe mélyített ház került elő, ezek mindegyike egyszerű volt. Néhányban keményre taposott járószintet találtunk, kemence csak az századi tanya maradványait is, melyekkel számos hasonló esetben elpusztították a régészeti jelenségeket. Feltárt terület: 12.910 m 2 . Ásatásvezető: Patay Róbert Ásatásvezető: Rácz Tibor Vecsés 67. lelőhely rèr \ lelőhely egyik építményben volt. Csak egy szabadtéri kemence datálható a szarmata korra. Az egyik házban egy teljesen ép őrlőkőpárt találtunk beásva, és egy másikban is volt egy ép darab. A leletanyagot jól iszapolt szürke, valamint szemcsés kerámia alkotja, továbbá fenokövek, vaspengék, gyöngyök. Terra sigillatabol 3-4 töredék került elő. A korszakból 5 temetkezést tártunk fel, ebből 2 körárkos. Egy kivételével raboltak, mellékleteik kerámia, orsókarika, vastőr, fibulatöredék és egy Maximianus-érem voltak. Az Árpád-korra datálható 7 félig földbe mélyített ház, ebből 1 ipari jellegű építmény. A házak padlóval, a felmenő szerkezetre utaló cölöphelyekkel, kemencével rendelkeztek, az egyik tűzhelyét őrlőkőtöredékekből építették. A valószínűleg vasolvasztó műhelyből és környékéről nagy mennyiségű vassalak származik. A kerámiaanyag a kora Árpád-korra utal. Az egyik gödörben vasbaltát találtunk. Az Árpád-kori víztározók (3 db) igen nagyméretűek, mélységük majdnem 3 m, egyikük átmérője 7 m. A 3 Árpád-kori kemence érdekessége, hogy a sütőfelület alá csontdarabokat tapasztottak. Feltárt terület: 32.000 m 2 .
