Simon László szerk.: Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006 (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7., Szentendre, 2006)
Az MO-s autópálya DK-i szakasza és a Vecsést és Üllőt elkerülő új 4-es sz. főút feltárása 37 Egy méhkas alakú gödörben turbántekercses táltöredékekkel együtt zsugorított vázas temetkezést találtunk. Ezen kívül a környéken előbukkant egy nyújtott vázas temetkezés is, ennek gödrében azonban nem találtunk leleteket. Bronzékszer több sírban volt, leggyakoribb a henger alakú bronzgyöngy, a csavart nyakperec, a huzalból spirálosán kialakított gyűrű, bronztű, az egyik sír pedig tele volt huzal-, lemezke- és gyöngytörmelékkel. Többször találtunk húsmellékletre utaló állatcsontot a sírokban, például egy-egy turbántekercses tálkába helyezve. A sírgödrökből, de nem ritkán az edényekből speciális leletek, játékok, a hitvilághoz kapcsolódó tárgyi emlékek, „varázseszközök" sora került elő. Egy sír edényeiben pl. agyagból készített pörgettyű, csillagocskák és egyéb agyagtárgyak voltak, egy másik sírban pedig az edények, bronzgyűrű és orsógomb mellett 7 ismeretlen funkciójú, 10 cm-es átmérőjű agyaggyűrű hevert. Egy gömbös testű, kúpos nyakú, kisebb tálkával lefedett urna négy oldalán három-három, szabályos sorba rendeződő bronzpitykét találtunk. Az urna mellett és az egyik tálkában agyagcsörgő került elő, benne több, borsszem nagyságú agyaggolyóval. Egy másik sírban egy csizma alakú edény volt. A lelőhely nagy részét a szkíta telepobjektumok (458) teszik ki. Különösen nagy a házak száma (58). A lelőhely É-i felében 15 igen nagyméretű, földbe mélyített házat tártunk fel. Egy Ny-K-i és egy É-D-i sorba rendeződnek, ezzel kirajzolják a település alapvető szerkezetét. A lelőhely D-i részén találtunk amorf és kör alakú lakóépítményeket is. A házak leletanyaga elsősorban kézzel formált, valamint korongolt, jól iszapolt, szürke és vörös, jó minőségű kerámia, ezek közt festett darabok is előfordultak, melyek talán pontusi importból származtak. A kerámia mellett gyakoriak voltak az állatcsontok, orsógombok, szemesgyöngyök, csontárak, de kerültek elő fenőkövek, bronz- és vastöredékek, valamint egy üveg karperectöredék is. A szabadtéri kemencék közt akadt földbe vájt, agyagból tapasztott platnival, de jellemzőbb volt a kőből épített kemence, amelynek sütőfelületét mozaikszerűen egymás mellé illesztett kövekből rakták. A lelőhely agyagos felületein óriási, amorf agyagnyerő gödrök kerültek elő, az egyikben gyerekcsontvázat tártunk fel. A szkíta gödrökből is kerültek elő jellegzetes kerámiatöredékek, finoman kidolgozott orsógombok, őrlőkövek és csonteszközök (árak), de találtunk ugyan akkor agyagkanalat, vas lándzsahegyet, aranylemez-törmeléket, agyagpecsétlőt is. A 90 szarmata kori beásásból (házak, kemencék, de főleg gödrök) szürke, szemcsés fazekak, jól iszapolt anyagú, szürke tálak, szűrők és terra sigillata töredékek kerültek elő. Egymás közelében tártunk fel 2 hunkori sírt. Az egyikben gazdagon felékszerezett nő feküdt. Feje mellett fekete üveggyöngyök, szürke kancsó, nagyobb méretű bronzékszer, bal vállánál pici magvak, mellén korrodálódott bronz fibula, vaseszköz, medencéjénél ezüst övcsat, vastárgy, bronzmaradvány, karján dupla bronz karperec, lábánál kis ezüst cipőcsatok, famaradvány, gyöngyös tarsoly, állatcsont került elő. A 12 kora avar kori, csontvázas temetkezés egy sírcsoportba rendeződött. A téglalap alakú sírgödröket igen mélyre ásták. A legtöbb esetben jól megfigyelhető volt a sötétbarna, homokos állagúra korhadt, ácsolt deszkakoporsó nyoma. A női sírok jellegzetes leletei a változatos alakú orsógombok, egyszerű bronz fülbevalók kis granulált dísszel, és színes üvegpaszta gyöngyök. Vaskés, vascsat szinte minden sírban előfordult. Az egyik férfisírban fogazott állatstílussal díszített, préselt bronz szíjvéget, egy másikban díszítetlen szíjvéget találtunk. A túlvilági étel- és italmellékletet tartalmazó edények rendszerint a fej mellett kerültek elő. Két sírban csücskös peremű fazekat találtunk. A késő Árpád-korban (XIII-XIV. század) árkokkal határolták, osztották a területet, ahol házat, gödröket, tüzelőhelyeket tártunk fel. Az egyik gödörben egy szenteltvíztartó töredékei, kő burkolólapok és kerámia padlótégla-töredékek kerültek elő. Különleges célra használták, készítették azt a mély árkot, amelyik aljában égésnyomok voltak, az árokhoz kitapasztott, átégett falú félgödrök csatlakoztak. Feltételezzük, hogy szárítás, füstölés, vagy valamilyen hőkezelés történt itt. A gödrökből és egy „kürtös/nyeles" házból több kiegészíthető fazék, bögre, korsó, szilke töredéke került elő. Feltárt terület: 54.111 m 2 . Ásatásvezető: Rácz Tibor, régész munkatársak: Bodnár Katalin, Fekete Zoltán, Herbály Róbert, Horváth Tünde, Kis Attila, Mérai Dóra, Patay Róbert, Rosta Szabolcs, Siklódi Csilla
