Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Történettudomány, helytörténet - Forró Katalin:
Jegyzetek A mentalitás fogalmát Jacques Le Goff: A mentalitástörténet problémái in: Világosság 1976/1 lsz. alapján vizsgálom. 2 PML VO. Püspök-Vác Mezőváros tanácsülési jegyzőkönyve, 1848. december 12., 1066. szám. 3 1712-ben Vác jövedelmeit felosztották a káptalan és a püspökség között. A jövedelmek 1/8-ada a káptalant illette. A püspökség azonban nem fizette ki a káptalannak járó részt, amiért is a káptalan pert indított. 1742. december 18-án egyezség született, mely szerint a várost és határát ténylegesen is felosztják. 1/8-ada a káptalané, 7/8-ada a püspöké. Káptalan-Vác és Püspök-Vác önálló tanáccsal bíró - ám nem körülhatárolt! - mezővárosok lettek. „Késő maradékainknak tétessen jegyzésben" írásos emlékek Vác múltjából 1074 -1990. Váci Történelmi Tár I. Vác, 1996.127-129. 4 1848 március 17-én nyilvános ülést tartottak a városházán, melyen Pest megye március 16-án tartott kisgyűlésének határozatát olvasták fel. Üdvözölték a békés úton való átalakulás sikerét. Másnap, március 18-án népgyűlés volt a városházán, ahol ismertették a megyei határozatot. A népgyűlést ünneplés követte. - PML VO Püspök-Vác Mezőváros Tanácsának iratai - gazdasági tanácsülési jegyzőkönyvek, Püspök- és Káptalan-Vác mezőváros közös gazdasági tanácsülési jegyzőkönyve, 2-3.szám. 5 PML VO Püspök-Vác Mezőváros Tanácsának iratai - Gazdasági tanácsülési jegyzőkönyvek, Püspök- és Káptalan-Vác mezőváros közös gazdasági tanácsülési jegyzőkönyve, 4. szám. 6 SápiV(szerk). 1983.274. 7 Tragorl. 1908.12-13. 8 A lakosság alakulására vonatkozóan lásd: Petróczi S. 1957.99-116. A nemzetőrség létszámát Tragor Bobori György őrnagy decemberben a megyéhez küldött jelentése alapján közli. Tragor I. i. m. 13. 9 „Mindazon honlakosok, kik városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben, 200pengőforint értékű házat, vagy földet, egyéb községekben fél telket, vagy ehhez hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak, vagy ha illy birtokot nem bírnak is, de 100 pengő forint évenkinti tiszta jövedelmök van, húsz éves koruktól ötven éves korukig - ha gazdái hatalom alatt nincsenek - a nemzet-őrseregbe beirandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak. " 1847/8-ik évi országgyűlési törvénycikkek. Pest, 1848. XXII. törvénycikk 10 Sápi V(szerk) 1983.277-278. 11 и.о. 278-279. 12 PML VO Vác várostörténeti iratok levéltári gyűjteménye 13 PML VO Püspök-Vác Mezőváros tanácsülési jegyzőkönyve, 1848. december 12.1066. szám. 14 DurayK. 1912.9-10. 15 DókaK. 1975.167-17916 и.о. 10. 17 EperjessyG. 1965. 252. 18 AlmásiG. 129. 19 A céhek megszervezésében nagy szerepet játszottak Vácott is a külföldi - elsősorban német nyelvterületről - érkező telepesek, kik külön városrészben telepedtek le. A 18. sz. elején arányuk 28% körül mozgott. A 19. sz. közepén a tehetősebb német családok körében is egy jelentős magyarosodási folyamat indult meg., Sápi V (szerk) I.köt. i.m. 138-144.166-167. 20 Duray: K. i.m. 10. 21 A minden céhre kötelező érvényű szabályzat az 1813-ban kiadott A. N. 7262. számú rendelet A Magyar Országi Mester-Egyesületeket, vagy is Czéheket illető Közönséges Czikkelyek, in:Kassics Ignácz: A Magyarországi mesterembereket, azoknak Legényeit és Tanítványait, nem különben a Mestercéheket illető Kegyelmes Királyi Rendelések Kivonatai, Bécsben, 1835.99-130. 22 u.o.XX. Czikkely 23 U.O.XIX. Czikkely 24 Duray K. i.m. 24. 248
