Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Nagy Varga Vera: Újabb adatok a kulákok üldözéséhez Cegléden és környékén

dolgozó parasztság is figyeli őket és szabotálás esetén följelentik őket. Tudják már, hogy jó kulák nincs, minden kulák ellenség és szabotálásával az egész országnak árt. "

51 1949. augusztus 20-a után már megjelentek az újságokban a termelőszövetkezetet dicsérő és ajánló cikkek. Pest megyei feljelentések 1950. júliusában A városi tanácsok mezőgazdasági osztálya kezdeményezte. A feljelentésekre a Pest Megyei Tanács Mezőgazdasági osztályának vezetője általában csak annyit válaszolt: „Jelentse fel a helyi rendőrkapitányságon.", vagy „Jelentse fel a helyi rendőrbírónál." Az amerikai szövőlepke leszedésének elmulasztása azonban főbenjáró bűn volt. Az utasítás a következő volt: „Megyei bíróságnak feljelenteni! Megjegyezni kívánom, hogy a mezőőri jelentés nincs aláírva, sem a másolat hitelesítve."

32 A feljelentések nagy többsége a rendeleti előírások be nem tartására vonatkozott. Ezekkel az ügyekkel a tanácsi kihágási bíró illetve a rendőrségi kihágási bírák foglalkoztak. A kihágások elkövetőit többnyire nem is jogi végzettségű személyek, hanem a kihágási bíráknak kinevezett hivatalnokok vonták felelősségre. A kihágásoknak csak nagyon csekély része tartozott járásbírósági hatáskörbe, az ügyek döntő többségét tanácsi vagy rendőrségi alkalmazottak bírálták el. A városi, járási, megyei kihágási bírák munkáját a hivatali hierarchiának megfelelően a tanácselnök, vagy a rendőrhatóság vezetője irányította és ellenőrizte. A tanácselnök tehát bármikor utasíthatta a bírát szigorúbb ítéletek meghozatalára, vagy a mezőgazdasági osztályt a hivatalos feljelentések szorgalmazására. Számtalan bizonyíték van rá, hogy ilyen esetek gyakran előfordultak. Úgy gondolták, hogy mulasztókat mindenképpen rá kell szorítani az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére, és néhány szigorú büntetés a példa visszatartó erejével hat majd.

53 A kihágási bírák munkaversenyében az elintézett akták után jutalom járt. Az ügyek alapos vizsgálatára nem jutott elég idő. Ha a kihágási eljárást hatósági szerv vagy társadalmi szervezet indítványozta, akkor bizonyítási eljárás, tárgyalás nélkül büntetőparancsot bocsátottak ki és az ügyet lezártnak tekintették. Büntetőparanccsal elkobzást is el lehetett rendelni; a határozat ellen 8 napon belül lehetett fellebbezni. A másodfokon jóváhagyott végzés jogerőssé vált. A tettenérő hatósági közeg (tanácsi tisztviselő vagy rendőr) kihágási eljárás nélkül helyszíni bírságot szabhatott ki. Ha a kihágási bíróság személyesen akart meggyőződni arról, hogy a feljelentésben foglaltak megfelelnek-e a valóságnak, akkor a helyszíni kiszállás költségeit, az útiköltséget, a napidíjat stb. a vádlottal fizette meg. A kihágási eljárás költségeit - a felkért szakértők munkabérét, a tanúk napidíját, a kiszállás költségeit - a vádlottnak kellett megfizetnie még abban az esetben is, ha kiderült róla, hogy ártatlan, tehát felmentették. A jogerősen megállapított költségeket közadók módjára hajtották be, tehát fizetésképtelenség esetén lefoglalták és elárverezték a vádlott értékeit.

54 Néhány eset Ceglédről 1950-1952 1.)" Fel jelentem idős EL gazdálkodó, mivel az aratását későn kezdte meg és így az aratás kiment az időből. Az aratási sorrendet sem tartotta be, mert a takarmánygabonát vágta le először és nem a kenyérgabonát.(..) Kérem az illető kuláknak a szigorú megbüntetését." (l4/1950.Cegléd július 5.) 2.) „Feljelentem H.K. gazdálkodót, azért mert a kalászos árpát eteti a sertésekkel, valamint jelentés érkezett hozzánk, hogy még a tehenek alatt is talált a népnevelő kalászos árpát. Ugyan97