Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Nagy Varga Vera: Újabb adatok a kulákok üldözéséhez Cegléden és környékén

1952-ben már a megye településeiről tudósító önkéntes levelezők kiterjedt hálózatával ren­delkezett a megyei újság. Ebben az évben tartották a Pestmegyei Népújság első levelező értekez­letét. A kulákok büntetéséről szóló hír kezdődik így: „Torma János levelezőnk kulákokat leplezett le." 36 A cikkből arról értesülünk, hogy egy értelmiségi kulákot felvettek a pártba és „falujáró felelős" megbízatást kapott. A levél nyomán vizsgálat indult ellene, aminek eredményeként a pártba „fondorlattal" bekerült személyt kizárták a tagok sorából. Földfelajánlás mint követendő példa 1951-ben szaporodtak a földfelajánlások. Egy 1951-es cikkben: „Rákosi útmutatása alapján egyre több kétlaki dolgozó ajánlja fel földjét." 37 Az újságokban általában névvel és címmel ellátott rövid közlemények jelentek meg a kétlaki (ingázó) munkások köréből, akik azért jutottak erre a döntésre, hogy a gyárban jobb munkát tudjanak végezni. Ezzel kulákok számára kívánták meg­adni a példát. Cséplési ellenőr és kulák együttes büntetése Egy tatárszentgyörgyi cséplőgép ellenőrt 25 mázsa gabona eltagadásáért 1 év 6 hónapi bör­tönre és 1000 Ft vagyonelkobzásra ítélte a Pestmegyei Bíróság. Bűntársát, a kulák cséplőgép­tulajdonost, 3 évi börtönre, 5 ezer forint pénzbüntetésre, 5 ezer forint vagyonelkobzásra és a cséplőgép elkobzására ítélték. 38 Feketecséplők Örkényben a cséplőgépellenőr és a cséplőgépfelelős is kevesebb gabonát tüntettek fel egyes kulákok cséplési eredménylapján. Magyar József ceglédi 66 holdas, három tanyával rendelkező kulák hamis okmányok alapján 30 q gabonát feketén csépelt el. Háborúban eltűnt fia nevére kiállított beszolgáltatása lappal csökkentette a progresszív adózás és beszolgáltatás kötelezettségének ráeső részét. A rendőrség mindkét esetben megindította az eljárást. "Joggal kíséri őket dolgozó népünk megvetése." 39 Ai 1949-es esztendő 1949 januárjában zajlott a népszámlálás. Nagykőrösön két kulákot 9 szarvasmarha és 6 ser­tés bevallásának elmulasztásáért 15.000 Ft-os pénzbüntetésre és 500-1000 Ft mellékbüntetésre ítéltek. 40 A DÉFOSZ abonyi tagozata 1949. március végén alakult meg. A DÉFOSZ feladatáról "Ez a tagozat van hivatva arra, hogy az eddigieknél is nagyobb erővel védje meg a földek dolgozóit a mezőgazdaság proletárjait és félproletárjait, a falu kizsákmányolóinak, a kulákoknak elnyomá­sától és kizsákmányolásától." A munkásvédelem egyik eszköze volt a kuláktanyákon tartott „re­pülőrazzia" - helyszíni szemle. Ezen Földi András irodavezető, Ácsai Sándor titkár, Szepessi Miklós rendőrtörzsőrmester és a mezőőrség tagjai vettek részt. Az újság beszámolóját az alábbi­akban foglalhatjuk össze: a megvizsgált 21 hely közül az esetek felében az istállóban laktak az alkalmazottak, de a többiek lakásviszonyait is egészségtelennek és antiszociálisnak ítélték meg a 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom