Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Régészet - Ottományi Katalin: Kutatások Pátyon, a római telep területén 1997–1999-ben

re - III.sz. első harmadára tehető.

(kb. 250 db (7.kép.) A markoman háborúk nem pusztították el teljesen a helyi lakosságot. Ezt bizonyítja, hogy gyakran megújították a korábbi gödörházakat és téglalap alakú földbemélyített házakat. (8 obj.)

10 pl. egy kerek gödörház fölé téglalap alakú nagyobb házat építettek. (8.kép). Az előző korszakhoz hasonló cölöpszerkezetes felszíni házak is épülnek. (5 obj.)

11 Helyenként planíroztak az építkezés előtt és a korábbi gödörházakat II. század végi anyaggal töltötték fel. Az egymás feletti több periódus a kőépítkezésnél is megfigyelhető. Néha belealapozták a kőépületet az alsó gödörbe (F/23a, J/14) vagy egy korábbi felszíni ház bedőlt paticsfalára építették rá. (F/22). (9.kép). A kőépületek egy része csak kóalapozású volt, felmenő fala paticsból vagy agyagtéglából épült. Egy-két esetben döngölt agyagpadló nyomai is kimutathatók.

12 A feltárt részen kb. 30 helyen figyeltünk meg Severus kori építkezést. Ezek között két nagy kőépület található (F/K és H/kőépület, 400-500 m

2

,) és több közepes nagyságú (E/1-5, J/14, F/22 stb.). Valamennyi több periódusú, sok helyiséges épület. Tetejüket tegula és imbrex fedte, az F/kőépületnél a világításra szolgáló agyag toronymodell töredéke is megmaradt. Ezeknek a koépületeknek csak az alapozását találtuk meg, padlószintjüket legtöbb helyen már elszántották. Három helyiségben sikerült lapos járólapokat megfigyelni, melyeket belső udvarok kikövezésére használhattak.

13 (lO.kép) F/kőépület

: A domboldal DNy-i felén, a 100-as út mentén található. Déli felét humuszoláskor elvitték ill. a már feltárt falakra depót létesítettek 1998-ban. Ny-i záró fala meg van (falszél.:60 cm), keleti fele törmelékbe megy át. záródása bizonytalan. Két önálló kőépület is van a közelében itt. (F/22,23.szelv). É-i záró fala részletekben látható. Az F/kőépület két részből áll. Korábbi része téglalap alakú, D-i oldalon két kisebb helyiséggel. ÉNy-i sarkában égett paticsos, tegulás rész, kövekkel félkörben kirakva. Talán konyha lehetett. Itt állt egy agyagtéglás építmény is, melynek téglái jól láthatók a nyesésben. Alatta korábbi cölöplyukak (talán kora római) és egy bronzkori gödörház található. A korábbi épülethez a késő római korban egy udvart és egy „L" alakú folyosót építettek, több kisebb helyiséggel a DNy-i sarokban. Egyik helyiségben egy meszes habarcsos réteg, figyelhető meg, oszloptalapzat nyomaival, alatta égett faszenes, paticsos réteg. .Ez egy kőépület előtti H.sz-i paticsfalú építmény lehetett, mely a Hadrianus-Antoninus kori TS tanúsága szerint a markoman háborúkig állhatott fenn. A kőépület későbbi periódusához tartozik az épen megmaradt Ny-i és É-i zárófal. H/kőépület

: A domboldal patak felöli oldalán található, keleti felére rátelepítették a folddepót. (11. kép.) Több periódusú kőépület, alatta cölöpszerkezetes és gerendavázas felszíni épületek, valamint gödörházak és kemencés, félig földbemélyített házak találhatók. A kőépület Ny-i oldalán egy téglalap alakú helyiség (I.helyiség) déli felében járólapok maradványaival, közepén egy oszlop talapzat. A

II.helyiség négyszögletes, mely észak felé egy újabb helyiséggel folytatódik, de záródása nem került elő. Az osztófal két oldalán ugyancsak maradtak meg járólapok. Az épület keleti felében egymás felett többszörösen megújított falak, kiszedett falak és a már említett kis „kuckók" láthatók.(12. kép) Az épület keleti és északi záródása nincs meg. Dél oldalához egy kisebb, máshogy tájolt épület csatlakozik. Az egyes periódusok kormeghatározása csak a leletanyag feldolgozása után lehetséges. Az innen előkerült sigilláták többsége a Severus korból való. Egy IV századi éremmel keltezett téglából épült „kemence" az I. helyiség közepén bizonyítja, hogy az épület egyes részeit még ekkor is lakták, ha nem is rendeltetésszerűen használták a szobákat. „E" terület kőépületei: Legkorábbi egy négyszögletes, egyhelyiséges épület, melynek ÉK-i sarka hiányzik. (Id. 6. kép) Belsejében Antoninus kori sigillata. A másik két kőépületnek többnyire kiszedett falai maradtak ránk, csak a két épület közös, később kiszélesített K-Ny-i irányú fala 36