Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Varga Kálmán: Grassalkovich (I.) Antal személyiségének türköződése kastélyépítészetében

31), aztán királyi személynök (1731-48), тща Mária Terézia bizalmasaként 1748-ban a Magyar Kamara elnöke lett, 1758-tól pedig főlovászmesterként tartozott a zászlósurak közé. Tudatos birtokszerzések révén a kor egyik leghatalmasabb földesurává vált, s családi központjaként az ideje alatt kiépülő, Pest melletti Gödöllőt tette meg. Grassalkovichnak az építés tudatosan vállalt életprogramjává vált. Kegyúrként és kamaraelnökként is szinte tömegével emeltetett templomokat, parókiákat és kálváriákat, uradalmaiban pedig kastélyokat, udvarházakat és gazdasági épületeket, s mindezen túlmenően közreműködése számos más udvari, valamint főnemesi építkezésnél is kimutatható. A család számára legjelentősebbnek mondható rezidenciákat Gödöllőn, Pesten és Pozsonyban emeltette, emellett pedig Baján, Hatvanban, Komjátiban, Gyöngyösön és Pozsonyivánkán építtetett időszakos tartózkodásra alkalmas, de reprezentatív és uradalmi központként is működő együtteseket. Kisebb kastélyai, udvarházai Kompolton, Ménesben, Örkényben és Kartalon álltak. A tanulmány azt vizsgálja, hogy Grassalkovich egyénisége és karaktere a barokk, mint korstflus keretei között miképpen nyomta rá bélyegét az általa mecenált világi épületek formanyelvére. Jegyzetek 1 A minta követésére konkrét adatunk is van: Grassalkovich levélben kérte Esterházy országbírót, hogy cseklészi (ma Bemolákovo, Szlovákia) kastélyának terveit küldje el neki. Varga K. 2000. 14. 2 OSZK, 1750. 3 A főúr fia, II. Antal (1734-1794) az Eszterházát kiépítő „Fényes" Esterházy Miklós (1714-1790) leányát, Anna Máriát (1739-1820) kapja feleségül. A házasság idején Miklós még egy szerény anyagi hátterű gróf, s nem volt várható, hogy secundo genitusként a hercegi cím viselője és a hatalmas majorátus feje lesz. Ez a nem várt fordulat Pál Antal (1711-1762) hirtelen, utód nélküli halálával következett be. 4 Mojzer M. 1971.9-36. és Varga K. 2000.18-23. 5 Bombardius, M. 1750. 538. 6 VoitP 1975.457. 7 A pozsonyi dóm 1736-ban készült oltárát jellemzően csak a nagy hazai székesegyházak, egyházmegyei központok (Gyulafehérvár, Kalocsa, Pécs) tekintették mintának. Gödöllőn egyébként a templomon kívül volt még egy kisebb kápolna is. 8 Az akkor a reformátusokat szolgáló templomot a főúr elbontatta és a gyülekezetnek pénz, építőanyagot adott új hajlék építésére. Ez az új református templom 1744-ben készült el és a jelenleg a település főterén áll. 9 MOL, 1771. 364