Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Varga Kálmán: Grassalkovich (I.) Antal személyiségének türköződése kastélyépítészetében

aki a bécsi Burghoz és a pozsonyi királyi palotához is készített terveket, azonban nem sokáig dolgozott a császárvárosban és Budán, hivatali utódja és munkáinak folytatója 1753-tól a bécsújhelyi származású, Schönbrunnban is dolgozó Nicolaus Pacassi (1716-1790) lett. Neve mégis fontos számunkra, mert egyes elemzések szerint az б ízlése fedezhető fel Gödöllőn a fejedelmi pompájú Mária Terézia-szoba, kialakításában.

6 Ezek után szinte természetes, hogy Jadot utódja, Pacassi is dolgozott a főúrnak Gödöllőn, ahol az 1759-ben kialakított pazar díszterem tervezése fűződik nevéhez. A budai építkezésekkel kimutatható gödöllői párhuzamok talán legfontosabb elemét azonban az 1750-től mester Or

acsek Ignác (?—1767) neve adja, aki mint Gödöllőre telepített pallér, már az 1740-es évek vége felé vezette a Mayerhoffer-tervek alapján készülő kastély felépítését. (A feltehetően morva származású építész 1753-ban lett - éppen Grassalkovich javaslatára - a pesti céh tagja. Működésére Hatvanban is vannak adatok.) Oracsek Budán már Jadot főépítészsége alatt meghatározó mester lett és 1758-ban királyi építész címet kapott. Nevéhez fűződik a királyi székhely homlokzatainak és kettős kupolájának elkészítése 1752-57 között, s ugyancsak az ő neve fémjelzi az 1758-59-ben készült gödöllői kupolákat is: akárcsak Budán, Gödöllőn is ugyanazt a fémborítású, kettős kupola megoldást alkalmazta. A kupola, szakrális terekben pedig az oltár koronát jelképező fedése a hatalmi szimbolikával van összefüggésben. A kupola épületikonográfiai jelentése: sátor, hadisátor, baldachin, illetve cibórium, amely a kiválasztottság (uralkodó, vezér, a hatalom birtokosa) jelképe. A kupolás kastélyokat gyakorta nevezték „babiloni formának" - a kifejezés eredete a francia „pavillon" (ágysátor, költői használatban égbolt, felségjelként lobogó), végső soron pedig a latin „papilio" szóra (sátor, hadisátor) vezethető vissza. A magyar kastélyok kupoláit - mivel többnyire fazsindelyesek voltak - nemegyszer vörössel, a hatalom színével is befestették, vagy a sátrak drapériadíszítéseit utánzó, Gödöllőn is alkalmazott lambrina-motívumokkal díszítették. Gödöllőn egyébként a hatalmi szimbolika mindkét, Budán és a koronázások helyszínén is megjelenő, jelképileg összetartozó megoldására találunk példát: a kastély hangsúlyos középrizalitját koronázó, lambrinás kettős kupola mellett, de időben korábban cibóriumos oltár készült a kastélytemplom díszeként is. Míg tehát a kupolák az uralkodó házának - konkrétabban a Budai Palotának - vezéri sátorra, koronára emlékeztető hangsúlyos motívumát utánozták, addig a templom baldachinos oltárának előképe a pozsonyi koronázótemplom valóban koronát formázó oltára volt. Az architektúra uralkodói mintáinak átvételében érezhető tudatosságot erősítik azok az ünnepi alkalmak, melyek révén Grassalkovich személyes életét kötötte össze - állította párhuzamba - a királynő életének és ceremoniális kötelességeinek eseményeivel. Ilyen volt például 1749ben a gödöllői kastélytemplom fölszentelésének (1749. május 16.) dátumbeli kapcsolása - eszmei középként - a királynő születésnapjához (május 13.) és a Budai Palota alapkőletételéhez (május 19). De ugyanez figyelhető meg a királynő 1751-es Budára látogatásakor is, amikor az uralkodópár Gödöllőre is eljött (augusztus 10-12.). Sőt megkockáztathatjuk, hogy a főúr temetkezésében is lehetett hasonló motiváció: akárcsak a Habsburgok, akik Bécs kapucinus templomának kriptájába temetkeztek, /. Antal is a maga alapította kapucinus rendház altemplomában alakította ki a család kriptáját. VALLÁSOSSÁG Grassalkovich kortársaihoz képest deklaratívabb katolicizmusát életpályájának számos pontján megfigyelhetjük, taníttatásától kezdve a baráti kapcsolatain át egészen addig a mecénási szerepkörig, melynek révén az utókor a „templomépítő" jelzőt ragasztotta nevéhez. Nem meglepő te361