Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Régészet - Ottományi Katalin: Kutatások Pátyon, a római telep területén 1997–1999-ben
mence típus is megtalálható Pátyon, de már több római, I— II. századi kerámiával, (rontott hombárok, festett edények) (2.kép) E periódus lakóházai bennszülött földbemélyített épületek. Egyrészt találunk földbemélyített gödörházakat, melyek többnyire szabályos kerek alakúak, pl. C/ll, G/19.obj., G/31, obj. A G/19, gödörháznak lépcsős bejáratát az északi oldalon látjuk, az ÉNy-i részen pedig sok kis karólyuk van, mely a felszínre támaszkodó tetőt tarthatta. DK-i oldalán kívül kemence maradvány. A másik típusú lakóház, téglalap alakú, felmenő paticsfalú, nyeregtetős, félig földbemélyített. Ezekkb. 23 m szélesek és 4,5 m hosszúak. 4 Cölöplyuk helyek nem mindig mutatható ki bennük. Az egyik házban csak a kemencét sikerült feltárni, a ház körvonalát a gépek már tönkretették. Itt gyönyörűen látszik a kerámiával kitapasztott, többször megújított kemence. (3-kép) A kelta és dák jellegű kerámián kívül festett és bepecsételt római edények valamint egygombos, erősprofilú bronz fibulák keltezik még ezt az időszakot. Római áru, érem, terra sigillata csak ritkán fordul elő ezekben az objektumokban. I.század végi (Flavius, Domitianus) - II.sz. eleji dél-galliai árúk egy gödörházban és egy téglalap alakú házban kerültek elő.(F/l., G/19) Az I.sz-i érmek főleg szórványok, objektumhoz csak kettő köthető. (C/l 1., G/19) E korai telep szintjéig nem minden szelvényben volt időnk lemenni, így az ide kapcsolható objektumok száma sokkal nagyobb lehetett a feltártakénál. A II.században egészen a markoman háborúkig továbbélt a telep bennszülött lakossága. Mellettük római építési technikát és kereskedelmi árukat igénylő új népesség is megjelenik. Hadrianus-Antoninus kori sigillata, bepecsételt kerámia, festett és szürke római kerámia színezi a korábbi kelta jellegű anyagot. Néhány korábbi gödörház és téglalapalakú földbemélyített ház továbbél, ill. több ilyen típusú lakóház csak ekkor létesül. A gödörházak szabálytalan alakúak, felmenő faluk gyakran agyagtéglákból vagy paticsos sövényfalból épült. 5 (kb. 14 obj.). Némelyik metszetében, pl. G/23.obj., jól látszik a markoman háború kori égésréteg, mely a ház pusztulását okozta. A téglalapalakú földbemélyített házak nyeregtetősek, ÉK-i sarkukban kemencével (gyakran kőkemence) felmenő paticsos sövényfallal. ( 6 obj.) 6 Az egyik teljesen négyszög alakú (3,8 x 3,7 m) a többi is négyszögletesebb, mit az előző periódus házai (3,3x2,8 m általában).Közülük három egymástól kb. egyenlő távolságra, egy K-Ny-i vonal mentén feküdt. („G" terület) (4.kép) Megjelennek, s egyre gyakoribbak lesznek a felszíni gerendavázas boronaházak ill. a cölöpszerkezetes sövényfalú házakis. (10 obj.). 7 (5.kép) Továbbra is sok a különböző rendeltetésű gödör (kb. 22 obj.). A telep nyugati szélét egy széles sávban szemétgödrök övezik.(ettől kb. 50 méterre, nyugatra már a temető kezdődik). Igen sok a szabadtéri tűzhely, kenyérs ütő kemence stb., melyeknek többnyire csak átégett patics os alját találjuk meg. (13 obj.) 8 Ezekből néha égett üvegsalak ill. fémsalak is előkerült. Van egy kerek kemence is, melynek rostélyát kövek támasztották alá. Sajnos még a teljes kibontás előtt, hétvégén szétrombolták. (F/19.szelv.2.obj.) A kőépítkezés első periódusa is ekkor, a II. század közepén kezdődött Pátyon. Több kőfal ill. kiszedett fal tehető erre az időszakra. Keltező leletanyag hiányában gyakran csak rétegtani helyzetük (pl. alatta korábbi gödör, felette későbbi kőépület stb.) alapján lehet keltezni e falakat. 9 A B/7. szelvényben pl. a felső, Severus kori sigillátákkal és 4.századi érmekkel keltezett kőépület omladéka alatt volt egy sigillátákkal keltezett markoman háború kori égésréteg, alatta több soros, jól megépített kőfal, legalul pedig egy gödörben dák fülescsésze és pecsételt kerámia. (6.kép.) A markoman háború kori égésréteget igen sok objektumban (kb. 10-12) ki lehetett mutatni. Kőépületben csak egy helyen találtunk ilyen égésréteg alatt korábbi, jól megépített kőfalat. A település virágkorát a Severusok idején élte. A legtöbb terra sigillata a II.sz. utolsó negyedé35
