Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Régészet - Ottományi Katalin: Kutatások Pátyon, a római telep területén 1997–1999-ben
Ottományi Katalin Kutatások Pátyon, a római telep területén 1997-1999-ben Pátyon a Füzes patak Ny-i partja mellett, az Ml-es autópálya és 100-as út között a Terminál Rt. tereprendezési munkálatokat kezdett 1997. októberében. Ezen a területen az Ml-es út építését megelőzően már 1982-1984 között folyt régészeti feltárás. Az akkor elkezdett római telep kutatását folytattuk 1997. október-novemberében, majd egy év szünet után 1999. tavaszán. A felszíni terepbejárás, a fémkeresős kutatások és a többszöri ásatás alapján kiderült, hogy a telep kb. 2 km hosszan húzódott a Füzes patak partján. (MRT 13/9-lh) Az Ml autópálya és a 100-as út közötti területen a lelőhely kiterjedése kb. 9 ha, ebből a rendelkezésünkre álló kétszer két hónap alatt, mintegy 0,6 hektárnyi - nem összefüggő - területet sikerült feltárni. A munkagépek által lehumuszolt felületen megnéztük valamennyi, a felszínen látszó nagyobb koépítkezés nyomát s az alattuk lévő korábbi objektumokat is igyekeztünk feltárni. Néhány helyen a gépi humuszolás után már közvetlenül a korai kemencék, vagy a házak, gödrök foltjai látszottak. A település több periódusú. A legfelső szinteket már az idők folyamán elszántották. Szórvány Árpádkori kerámia, X. sz. eleji bizánczi érem és avar öweretek jelzik, hogy a terület még ekkor is lakott volt. A humuszolás utáni felszínt szinte mindenütt szétszántott kövek borították. Ez már a római település, melynek négy periódusát tudtuk elkülöníteni, alatta helyenként még egy kelta és egy bronzkori telep is előkerült. A domboldalt legkorábban, a középső bronzkorban lakták. Kb. 10 gödör köthető ehhez az időszakhoz. Az egyikből mészbetétes kerámia, egy másikból pedig 10 db jellegzetes kis egyfülű bögre került elő (Vatya kultúra) 1 . Római foglalás előtti kelta telephez tartozó objektumot ill. leletanyagot két helyen sikerült megfigyelni. Egy földbemélyített ház területéről 6 db i.e.II-I.századi ezüstpénz került elő, egy másik gödörház aljáról pedig, ép, bikónikus, egy fülű kis korsó látott napvilágot. Mind a kettő többrétegű gödörház, ahol a felső szint a markoman háborúk alatt égett le, s a legalsó szint köthető a kelta telephez. 2 A kelta eraviszkuszok folyamatosan éltek tovább itt a római hódítás után is. A római település legkorábbi, I. század végi - II. század eleji periódusához főleg tároló vermek (16 db), agyagkitermelő s egyéb gödrök (kb. 11 db), különböző kemencék (5 db, köztük egy edényégető), kerek gödörházak (4 db) és téglalapalakú, félig földbemélyített házak (6 db) köthetők. Leggyakoribbak a nagy, gyakran méhkas alakú tárlóvermek, melyek az Ml-es autópályával párhuzamosan, a feltárt terület északi oldalán húzódtak két sorban 3 . Ezek kb. 1-1,5 m átmérőjű gödrök, többnyire párosan egymás mellett. (1. kép) Leletanyagukban főleg „S" profilú tálak, besimított díszítésű hombárok, kézzel formált edények (dák jellegű díszítéssel) gyakoriak, a római kerámiát csak egy-két festett edénytöredék képviseli. Hasonlóan korai leletanyagot több kemencében is találunk, pl. ezüst szárnyas fibula pár töredékei keltezik az egyiket. (A/kemence, ebből a római kerámia teljesen hiányzik) A másik pedig két külső kemencével rendelkező ipari jellegű, félig földbemélyített építmény. (C/27.obj.) A körte alakú, kétosztatú tüzelőterű kelta ke34
