Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Gócsáné Móró Csilla: Stílusok és ábrázolási módok Nagy János művészetében

Gócsáné Móró Csilla Stílusok és ábrázolási módok Nagy János művészetében Nagy János 1922-ben Debrecenben született. Itt végezte elemi-és középiskolai tanulmányait. 1941-től felvételt nyert a budapesti képzőművészeti főiskolára.

1 1945 márciusában tanársegédi megbízással egy Pest megyei településen művésztelepet szervezett. Tizenöt főiskolai hallgató élt és alkotott Tápiószelén egy kisnemesi kúriában, amit a tulajdonosok ajánlottak e célra. Külső okok miatt a művészkolónia működése 1945 augusztusában megszűnt. Ezt a kudarcot a fiatal Nagy nehezen dolgozta fel.

2 1947-ben Szőnyi István tanítványaként diplomázott, majd 1948-ban Tatára költözött. E városkában eltöltött kilenc év nagy jelentőséggel bírt életében, családot alapított, murális megbízást kapott, szervezte a város képzőművészeti életét. Nagy János a tatai gimnáziumban rajztanárként dolgozott, emellett képzőművészeti szabadiskolát vezetett. Sok tehetséges fiatalt indított el a művészi pályán. Ekkor kapta első nagy megbízását, a tatabányai kórház számára „Gyógyulás öröme" címmel (1953) kétrészes pannót festett.

3 1957-ben családjával Budapestre költözött, ahol nyugdíjazásáig, 1982-ig középiskolai rajztanárként működött. Pedagógiai munkásságának az iskolán kívüli tevékenység is fontos része volt: nyaranta pedagógus továbbképző művésztelepeket vezetett. Pedagógiai munkásságát a művészetpedagógiában hasznosította. Több tanítványa gazdag művészi pályát futott be. Nagy János igazi hivatásának tekintette a tanítást, mellette folytatta művészi alkotómunkáját. Hazai eszményképei ekkor Ferenczy Károly, Szőnyi István, Rippl-Rónai József, Nagy István majd, Barcsay Jenő. Munkássága során az egyiptomi, a régi klasszikus kultúrák, a trecento, a németalföldi művészet mellett főleg a modern impresszionizmus, a kubisták és a konstruktivisták érdekelték.

4 Nagy János művészi munkásságára ötféle ábrázolási mód jellemző. A képi megfogalmazás mindig a látott vagy az alkotó emlékezetében megjelenő festői élmény függvénye, s aszerint változik, hogy abban a színfolt, a mértani test vagy a síkgeometria a hangsúlyos elem. „A mű születésében fontos szerepet játszik természetesen az anyag, a hely, a tér és idő, az alkotás időszakában bennem lévő szellemi feltöltöttség és lelki állapot. Mindezek befolyásolják az ábrázolási mód megválasztását... Az ábrázolás nem cél, hanem csak eszköz a kifejezés érdekében... Képeimmel szándékom, hogy azok mindig túlmutassanak tárgyukon, legyen a kép a valóság és a költészet kapcsolata." - ekképpen jelölte meg a művész saját életművének tartópilléreit.

5 Munkái stilárisan több, jól elkülöníthető csoportra oszthatók, amelyek alkotói periódusoknak felelnek meg. E stílusok a gondolati tartalmat hordozó formák absztrahálásának mozzanatai, a formakeresés szervesen egymásra épülő stációi egyben - olvashatjuk Kövesdi Mónika művészettörténész által készített tatai kiállítási katalógusban.

6 A képgyűjtemény legnagyobb csoportját zplein-air, a hírneves magyar festőkolónia a nagybányaiak első nemzedékére hatása jellemzi. Annak ellenére, hogy a figurális ábrázolás, a természet forma-és színvilágából induló inspirációk jelentették művészete alapját, időszakonként több irányzathoz is kapcsolódott kísérletével, így a kubizmushoz, a konstruktivizmushoz, bkalligra324