Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Sin Edit: Szentendre vonzáskörzetének irodalmi topográfiája

taház és a Petőfi emlékoszlop jelenleg Szentendre közigazgatási területéhez tartozik.) A helyi hagyomány szerint Petőfiék Pomázon az Iskola utcai ún. „hordós" házban töltötték az éjszakát. Hegyen ülök című versét az irodalom „Pest, 1845. október 16. - november 25." keltezéssel jegyzi és borjádi látogatásához köti. A vers korábban keletkezhetett, mivel a Pesti Divatlap 1845. őszhó 2-án közölte (27. szám). Előbb nyomdába kellett kerülnie ahhoz, hogy október 2-án megjelenjen. Petőfi szeptember 23-án járt a Kőhegyen, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kőhegyi kirándulás ihlette a verset.

57 RÉVÉSZ Tamás 1. Tamás Ervin SAJTÓ. A Pilishegyvidéki Hírek című hivatalos közlöny, társadalmi, szépirodalmi hetilapnak 1928tól Pomáz, Maros u. 1. a szerkesztősége és kiadóhivatala. (Fel. szerk. Dósa István.) A Pomázi Járás című hetilapot 1921-ben Pomázon adták ki. (Fel. szerk. Németh Tibor.) A lap néhány verset és tárcát is közölt. A Szentendre és Környéke című heti- majd napilap szerkesztősége és kiadóhivatala 1903-ban Pomázon volt. (Fel. szerk. Parlaghy Aladár.) SÓLYMOS Ida a Margitligeti Prohászka Ottokár Hadiárva Intézetben élt és tanult kb. hat évig, mivel édesapja hadirokkant volt. Innen kísérték a missziós nővérek Budapestre gimnáziumi vizsgái letételére. (Ma gyógypedagógiai intézet, Csobánkához tartozik.)

58 TAMÁS Ervin és RÉVÉSZ Tamás Út a munkához. Pomáz című írása a pomázi székhelyű Pest • Megyei Lakatos és Kovács Ktsz-ben dolgozó szegkovácsok életforma-váltásáról szól.

59 TELEKI József gróf 1825 után pomázi kastélyában (Pomáz, Templom tér 3.) írta a Hunyadiak koráról szóló művét. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.

60 TORNAYMari az 1990-es években Pomázra költözött. (Mártírok u. 22.). Több verset írt a pomázi munkaterápiás intézetről (Dolina 1, Dolina 2, Bolondok háza őszidőben, Hetvenhét bolondok stb.) .

6I VACHOTT Sándor 1845. szeptember 23-án Petőfi Sándorral és Vahot Imrével a Kőhegyre kirándult. A szabadságharc bukása után családja Pomázra menekült Arday Károlyhoz, Teleki gróf jószágigazgatójához. Ő maga először a sziráki Teleki-kastélyban, majd Pomázon kapott menedéket. 1849 szeptemberétől néhány hónapig Arday házában tartózkodott. 1849. szeptember 15-én kelt első Pomázon írt verse {Éjjel), 12 költeménye alatt szerepel a „Pomáz, december 1849" keltezés. A keltezés szerint 1850 januárjában írta utolsó pomázi versét ,Atyai dalok. Négy hónapos kisfiamnak" címmel.

62 VACHOTT Sándorné CSAPÓ Mária 1849 őszétől néhány hónapig Pomázon élt Arday Károly jószágigazgató házában, üldözött férje mellett. Önéletrajzi írásában hálásan emlékezik Teleki gróf és Arday Károly vendégszeretetére.

63 VAHOT Imre 1. Petőfi Sándor (Az 1845. szeptember 23-i kőhegyi kirándulásról Vahot Imre írt a Pesti Divatlap 1845. október 9-i számában.) VARGA Katalin 1937 szeptembere és 1942 júniusa között a Margitligeti Prohászka Ottokár Hadiárva Intézetben (jelenleg Csobánka közigazgatási területén van az épület) élt és tanult.

64 VUJICSICS D. Sztoján 1933. május 15-én Pomázon született. Szülei Plébánia u. 2. sz. házában töltötte gyermekkorát. Itt gyerekeskedett testvére, Vujicsics Tihamér zeneszerző is. Édesapja, Vujicsics Dusán a szerb ortodox egyház budai püspökségének püspökhelyettese volt, haláláig (198?) Pomázon élt. 301