Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Sin Edit: Szentendre vonzáskörzetének irodalmi topográfiája

ERDÉLYI József kilenc évig élt a községben. Helyi vonatkozású versei: Pilis (1933), Téli rapszódia (1933), Őszi rapszódia (1934).

28 KORMOS Sándor Pilisszántón született, jelenleg is ott él.

29 VÉGH Antal Pilisszántó a hegy lábánál című riportja részletes képet ad a községről.

30 PILISSZENTKERESZT BAJOR NAGY Ernőnek - telke, hétvégi háza van Dobogókon.

31 BERDA József gyakori vendége volt a dobogókői turistaháznak.

32 BUDAY József egy időben Pilisszentkereszten volt egyházi adminisztrátor.

33 A CISZTERCI APÁTSÁG a kulturális élet fontos központja volt könyvmásoló műhellyel, könyvtárszobával. A monostorban állt a pilisi erdőben meggyilkolt meráni Gertrúd síremléke.

34 FUHL Imre 196l-ben Pilisszentkereszten született.

35 HAMVAS Béla Л Dobogókőn című cikke 1924-ben jelent meg a Budapesti Hírlapban. HERBST József 1874-től Pilisszentkereszt plébánosa volt.

36 JANKÓ János Pilis-szent-kereszti karácsonyünnepély című néprajzi tanulmányát 1890-ben közölte a Turisták Lapja. KARINTHY Ferenc több ízben üdült Dobogókőn, ahol Déry Tiborral, Örkény Istvánnal is találkozott.

3 7 ÖLBEY Irén az 1920-30-as években 5-6 éven át a községben tanított, a Tóth családnál lakott a volt postaépületben. Az én falum című írásában szociografikus hűséggel adott képet a gazdasági válság sújtotta településről.

38 PROHÁSZKA Ottokár A Pilis hegyén című, a Kisfaludy Társaságban tartott székfoglaló előadásában az egykori pilisi apátságot, „az első európai reneszánsznak itt járt fényeit" idézi, a magyar párizsi diákokra, köztük Anonymusra emlékezik.

39 SZŰCS Gyula Pilisszentkereszten tanított, Gaján Márton hentes- és mészárosnál lakott a Fő utca 123-as hrsz.-ú házban.

40 Pilisszentkereszt és környéke térképekkel és képekkel (kirándulók, turisták, sportegyesületek, intézetek, természetkedvelők részére) című könyvében mondákat, Árpád-kori történeteket, egyháztörténeti érdekességeket is közölt. (Bp. 1913.) A TURISTÁK LAPJA 1889-es (induló) évfolyamában Marinovich Imre, Burány János, Thirring Gusztáv írt Dobogókőről. Réthly Antal az 1903-1904-es évfolyamokban publikált a dobogókői meteorológiai állomásról. PILISSZENTLÁSZLÓ SZEBERÉNYI Lehel A rém című regénye teljes egészében Pilisszentlászlón játszódik, szinte szociografikus hűséggel ábrázolja a községet.

41 PÓCSMEGYER GÖNCZ Árpád gödi telkéről jövet, a Surányi csárdában elbeszélgetett a Szentendre és Vidéke munkatársával.

42 GYURKOVICS Tibor ötlete nyomán indult meg 1995. augusztus 19-én a Surányi Vénusz című, nyaranként megjelenő lap.

43 299