Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Novák László: Ferenc József Habsburg császár 1852. évi látogatása Nagykőrösön

ziumi tanárok, köztük Arany János, Szász Károly, Mentovich Ferenc fennkölt örömmel vették volna tudomásul a Habsburg császár, a nemzet elnyomójának nagykőrösi jelenlétét. Jegyzetek 1 Nóvák L. 1987.38-70. 2 Nóvák L. 1999. 3 Nóvák L. 1994.742. 4 Katona T. (szerk), 1979- 79-85, 321.; Lásd Nóvák L. 1998. 5 Az egykori huszárkaszárnya tiszti főépületében található jelenleg az Arany János Múzeum. A múzeumépület legmagasabb rangú „vendégét" ismerhetjük meg a Habsburg uralkodó személyében. 6 GalgóczyK., 1896.192. 7 Arany János Összes Művei XVI. Akadémiai Kiadó, 1982. 56.; Arany János nevezetes balladáját, a „Walesi bárdok"-at 1857-ben írta Nagykőrösön, amikor Ferenc József császár Budára látogatott. A nemzet költőit felkérték egy dicsőítő vers megírására, amelyet Arany nem vállalt. Lisznyay Kálmán írta meg, amely névtelenül jelent meg a hivatalos lapban. A magyarországi viszonyokra illő ballada megírását tehát közvetlenül nem Ferenc József második nagykőrösi látogatása váltotta ki. 8 Noszlopy Gáspár 48-as nemzetőr őrnagyot 1850-ben fogták el az osztrákok, de megszökött fogságából. 1852-ben, Kecskemét környéki pusztákon szervezett gerilla-csapatot, hogy az uralkodót fogságba ejtsék. Ez meghiúsult, letartóztatták és kivégezték. Bona G. 1983. 253.; Bobory Károllyal kapcsolatban lásd ReznákE. 1982.264-266. 9 „Szürszabó Czéh Vladár Sándor", „Kováts Kováts Istv:", „Schuszter Khirer Jósef", „Takáts Tóth Pál", „Timár Horváth Ferencz", „Bodnár Szüts György", „Lakatos Szenté Bálint", „Asztalos Kupai Kováts Istv:", „Csizmadia Szentpéteri János", „Szüts Karai Feretz", „Kőmíves Halász Istv:", „Szíjjártó Erdei János", „Szabó Pap Sándor", PML Nagykőrös Város Polg. m. Közigazg. ir. B. 122. 10 „Frontispicium" a kaszárnya tiszti főépületének déli tympanonos bejárata. 11 A „bokros" a tulajdonképpeni „Bokros szőlőhegy". Az itteni aklokat - melynek árok szolgált kerítésül - szintén „bokrosinak" nevezték el. Lásd Nóvák L. 1994. 456. 12 A „magazin" a kaszárnya istállója mellett elhelyezkedő szénatároló épület. 13 A „frontispicium", a kaszárnya bejárata előtt tégla lépcsőzet szolgálta - és szolgálja ma is - a feljárást az épületbe. 14 A „majori szállás" a városháza gazdasági udvara volt. 15 PML NkV Polg. m. Közigazg. ir. B. 122. 16 Az 1880-as kataszteri térkép szerint a mai Ceglédi utat a Cifrakert mellett még használták helyközi közlekedésre. A mai Abonyi út a Bokroson szétágazva vezet Cegléd és Abony irányába. 17 Nóvák L. 2002. 289