Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Jakus Lajos: Fejezetek a 200 évig Pencen élt zsidók életéből

úrnak, sem pedig a helységnek fejet hajtani nem akar, hanem egyenessen a Nemes Vármegyéhez folyamodik." Hantuch hangoztatja: „noha pedig maga is már engedelmességgel lett volna hozzája, ha nem hánkolódna, de még az Inspector urat is rósz szóval illette, azért kénytelen Baloghyval a dolgot újra közleni."

83 Erre már a császári és királyi tanácsos úr is megsokallhatta a tengeri kígyóhoz hasonló viaskodást a zsidó és Dubraviczky-Hédervári között. Baloghy különösen neheztelt rá, mivel borvásárlással cenzárkodott, „úgy leste a borvevóket, mint vadász a nyulakat, s mihelyt ,egjűétal. Tót Györkre és más helységbe vitte okét bort vásárolni. Bizonyítványt is adott róla, hogy az illető penci bort vett, azért a bűnéért szigorú büntetést javasolt Baloghy reá kiszabni.

84 Baloghy Mihály idős korában a Mária Terézia idejében érvényes ítéleteket hozta volna, még nem érintette meg a reformkor szele; A védtelen mellé állt, legyen az keresztény, vagy zsidó. A kizsákmányolót, uzsorást megvetette, rájuk szigorú büntetést javasolt. Kaloda - emancipáció Pencen a közbirtokosság alelnöke 1844-ben bonyodalmas ügy kapcsán véleményt kér Pongrácz Tivadar megye-kerületbeli főesküdttől a zsidók büntetésére vonatkozóan. Pongrácz válaszában írja, melyet Baloghy a községi bíró és a zsidóbíró előtt felolvasott augusztus 20-án: „Én a sidókat a keresztényeknél jobbaknak nem tartván azt hiszem, hogy melly törvényes hatalommal bír a helybeli Felügyelő Hivatal a keresztények fölött, ugyan azt oly mértékben gyakorolhatja a sidók felett. Amíg le nem megyek, szigorúan hagyom meg a helybeli Elöljáróknak hogy a kisebb kihágások alkalmával gyakorolni szokott felügyelői fenyítésnél az illető Felügyelőnek segédkezet nyújtani el ne mulasszák.

85 Még ezen a napon a Közbirtokosság kisgyűlést hívott össze, melyen Gyürky Lipót segéd felügyelő, az előző napon írt jelentését felolvassák a helybeli zsidók által elkövetett kihágásaik tárgyában, csatolva hozzá a hat pontból álló tanúvallomást kérdőpontjait. Az ügy előzményeként megtudjuk a jelentésből, hogy Kohn Ábrahám zsidó gyertya és szappanöntő katlanja faggyú olvasztáskor tüzet okozott, azért Horváth Elek szolgabíró és Baloghy Elek közbirtokossági felügyelő, a községi jegyző Unghváry Gedeon és a közbirtokossági segédfelügyelő Gyürky Lipót jelenlétében eltiltották a katlan további használatától. Gyürky Lipót a csővári földbirtokos özv. Dévényi Antalnénak Pencen zsellértelkén lakó Kóhn Fülöp ellen is keszegi erdőből ölfa elorzás miatt nyomozást folytatott. Huszár József keszegi földbirtokos özvegyének kasznárja, Pankori Ferenc kérésére Kóhn Fülöp ellen nyomozott keszegi erdőből bizonyos mennyiségű ölfa elorzása miatt. A vizsgálat nyomán igazolódott az ölfának a kürti erdőből lett vásárlása, s néhány parasztfavágónak Kohn Ábrahám zsidó részére gyertya és szappan készítéséhez szükséges faggyú olvasztáshoz katlan alá való összeaprítása, így a keresztény elöljárók, Hantuch Simon zsidóbíró és Kohn Ábrahám testvére előtt tisztázódott az is, miért aprították össze a fát vágó parasztok, nem azért, hogy eltűntessék vele az orgazdaság gyanúját. Ekkor Gyürky felelősségre vonta Kohn Ábrahámot, amiért a tilalom ellenére továbbra is használta a katlant, s büntetésül kalodába csukását parancsolta a bíráknak és Gábor István bakternak. Kohn Fülöp kikelt testvére kalodába zárása miatt, hazaszaladt, hogy azt megakadályozza. Akkor Gyürky maga ment Kohn Ábrahám házához, ahol nem akarták beengedni, ellenállva a kalodába zárásnak; csak nehezen lehetett azt a büntetés kiállására szorítani. Akkor is a bíró felé fordulva mondotta: „Ennek az embernek nem, de a maga parancsolatjára megyek a kalodába." Csak nehezen lehetett engedelmességre bírni - jelenti Gyürky a közbirtokossági gyűlésnek. Kéri Kohn Ábrahám eltiltását a faggyú olvasztásától, testvérét makacs engedetlensége miatt, 269