Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Jakus Lajos: Fejezetek a 200 évig Pencen élt zsidók életéből

Zsidó borvásárlás és az uzsorakamat 10%-on felül Pencen a zsidók kezdettől szabadon vásárolhattak bort bárkitől, csak árulni nem volt szabad. Az anyagilag megszorult lakosság borának értékesítésekor a zsidó vevőktől a bor valóságos értékén aluli árát kapta, mert előzőleg pénzt kapott előre a várható bortermésre, de olyan magas kamattal, a megengedett fölött, mely uzsorát jelentett. Gyurtsák János közbirtokos a Famíliához címzett beadványában írja 1795 október 28-án: „Tizenkettedik Protocollumnak punctumában méltóztatott determinálni azt hogy minden zsidó vagy az Földes Urától, annak legális Tisztyitül vagy pediglen Inspector Úrtól minek előtte az meg szorult Parasztoknak borra előre adna /ti. kölcsönt/ czédulát váltana, már ezen esett közönségessen minden renden lévő Emberre szabatik, hogy miképpen legyen ezután, és Currentáltasson proponálom."

61 Bolgh Mihály a közbirtokosság elnöke elfogadja a javaslatot s elrendeli, hogy a vásárló, mielőtt a borra előre adna előleget, cédulát köteles váltani. Az uzsorát azonban nem olyan könnyű megszüntetni. 1806-ban Balogh körlevelet intéz az elszaporodó uzsora ellen; Penc, Nézsa, Keszeg, Agárd és Felső Petény lakosságához az alábbi rendelkezést intézi: ezentúl 10 százalék haszonnal interes /kamat/ fejében semmiféle ember desumalni /kérni/ többet ne merészeljen különben fel adatván a Nemes Vármegyére, minden Borát elveszti okvetetlenül, sőt a Zsidók és köz Emberek társai botot is kapnak Gyarmaton.

62 Az elnöki rendelkezés még hangsúlyozza, hogy minden sorsú ember a törvénytelen uzsoráskodástul ezentúl ójja magát és a szegénységiül csekény egy-két forint áron borát ki ne csalja." Ha egy időre volt is foganatja a rendelkezésnek, utána visszatért ismét az uzsora. Györgyei János tanító 1847-ben közbirtokossági gyűlésen az uzsora elleni intézkedést kéri, mivel ismét elszaporodott. A gyűlés ekkor elhatározza, hogy a napirenden álló számnélküli uzsora, de leginkább a borkereskedés virágzását hervasztó csalás megszüntetésére küldöttség dolgozza ki az ellene tenni kívánt rendszabályt. Györgyei „alázatos kéréséhez ragasztott javallatait ajánlja."

63 Tolvaj keresztény, orgazda zsidó. Lopások, orgazdaság Tolvajlás, lopás Pencen a szőlőkben, gyümölcsösökben, kukorica, és gabonaföldeken, erdőkben gyakran előfordult. Ezek elkövetői a szegényebb néprétegből kerültek ki, a lopott terményeket értékesítve pénzért a helyi zsidóknak adták el, így azokat egyben orgazdaság vádja is érte miattuk. Különösen elszaporodott 1830-ban igen sűrűn az ilyen visszaélés. Csörföly István, a Podmaniczky család penci tiszttartója naplójából ismerjük annak az évnek időjárását, mely befolyásolta a sűrűn előforduló lopásokat. A gyümölcsfák virágzáskor elfagytak, a gabonatermés rossz. A közbirtokosság Mindszenthava 19-én közgyűlése tárgyalta „az elszaporodó lopásokat és az ittvaló zsidóságnak való eladását. Tapasztaltatván abban is sok és kivált mostani Esztendőben igen sűrű visszaélés, úgy mihánt akár kukorica, akár szőllő vagy más gyümölcs zendülni kezd, már is a zsidóság leg is leg elsőbben holmi Tolvajoktul nagyobb mennyiségben mindezekből vészen és azáltal az orgazdaság vétke alá esik."

64 Ekkor a közbirtokosság megbízza felügyelőjét, hogy közszolgák által vigyáztasson, amikor a kukorica, gyümölcs, kivált a szőlő érik, „ha tapasztalja, hogy a zsidók akár kitől veszik az afféle terményeket, akárkinek a Fundusán laknának, vizitáltassa meg a Házaikat, és padlásaikat és ott ne talán az akkép el orzott és eladott kukoricákat és szőllőt contrabandálván inquirálja, egyszersmind kitől és mikép vették, melly akképpen tapogatandó Tolvajokat is, de az Orgazda Zsidókat is érdemek szerent az illető Földes Urak hírével büntesse." 264