Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Sz. Tóth Judit: A budakalászi római katolikus plébánia anyakönyveinek néprajzi vonatkozásai

a falusiakkal, akik közül dolgoztak a kőfejtőben, de főleg fuvaroztak. Idővel a katolikus kalásziakkal házasságra is léptek. A múlt század végétől az óbudai és újpesti ipari üzemek felszívták a falu mezőgazdasági munkásságát, a férfiak életmódja kétlakivá vált. A lakosság létszáma folyamatosan nőtt. Az „őslakos" katolikusok (németek) hagyományos külső kapcsolatai azonban ugyanarra irányulnak egészen a kitelepítésig, 1946-ig: a környező - Békásmegyer, Óbuda, Üröm, Borosjenő, Vörösvár, Pomáz később Dunabogdány - német lakosságú falvakba. Nem esett szó a 19- századi település lakosságát alkotó másik népcsoportról, a görögkeleti szerbekről, akik vallási/etnikai különállásukat a mai napig megőrizték. Rokoni kapcsolatba a környékbeli települések szerb lakosságán kívül legfeljebb az itt kertészként megtelepedő, ortodox bulgárokkal kerültek. Anyakönyveik majdani elemzésével válhatnak árnyaltabbá ismereteink Kalász 19-20. századi népességéről. Jegyzetek 1 JovicsinA. 1994.148. 2 Lm. 147. 3 A falu birtokosa, a Wattay család református, és mindvégig megmarad ebben a hitében. Feltételezhető, hogy általuk kerülhettek református családok Kalászra. 4 „Az anyakönyvek, mint a történeti kutatások forrásai" címmel először Kunszentmártonban rendeztek tanácskozást aa témával foglalkozó szakemberek. Anyaga önálló kötetben is megjelent. Barna G.- Szabó L. 1977. Köszönöm Szabó Sándor budakalászi plébános úr támogatását, mellyel munkámat segítette. 5 Földessy J. 1958, Kátay F. 1994. És legújabban Barcza K. 2000. munkája ezt a hiányt igyekezett pótolni. E helytörténeti munkákon túl a néprajzi dolgozatok a szerbek ünnepi szokásainak leírására szorítkoznak. 6 A Kalászon alkalmazott bábák névsora az anyakönyvek szerint a következő: 1846-ban Müller Theresia, 1847-ben Thurrer (?) Rozsalia, 1854-1860-ig Anna Wiedman, 186l-1865-ig Theresia Nagy, 1866-1869-ig Elisabetha Rozenthaller, 1870-1874-ig Ott Anna (Auch Anna alakban is), 1874-1879-ig Pfeifer Eliz özv. Páczius Istvánné, 1880- Voigt Johanna (Voigt Janka, Fojgt Janka alakban is). 7 Pesty F 1984. 193- A községnek van „a közbirtokosság tulajdonához tartozó több épületekből álló és a dunapartján fekvő téglavetője" - írja a helynévtár 1864-ben. 182