Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: Nagykőrös mezőváros 19. század közepi társadalmának ábrázolása egy festményen

Sapkák: Sapkák közé soroltam az ellenzővel ábrázolt fejfedőket. Sapkafélék viseléséről már 18. századi leírások is* hírt adnak a Három városból.

53 Csákó formájú sapkákat sipkákat viselnek többen is a festményen: a huszár, a lovasfutár (postás), a két vasutas, és talán a négyökrös gazdával beszélgető mesterember. Ez utóbbi nem értékelhető pontosan. A sapkák szabása kevés eltérést mutat, más a sapkák tetejének a dőlésszöge és a magassága is. Sötét színűek, de valószínűleg színárnyalatban (kék, zöld, fekete) eltértek. Kerekre szabott, kemény karimájú és feszített tetejű tányérsapkát visel az állomásfőnök. Ugyancsak kerekre szabott, de nem merevített, szövetsapkát hord a képen a piperkőc. Haj: A férfiak haja Nagykőrösön 1857-ben - a festmény alapján - nem hosszú, általában a nyakszirtig ér, parasztnak, polgárnak egyaránt. Bajusz: Minden férfi bajuszt hord a képen, mint ahogy mind kalapot is visel. Legfeljebb különböző hosszúságúra, vagy vastagságúra növesztik.

54 Szakáll: Hét férfinek van szakálla a képen. Ötnek közülük rövidebb körszakálla, kettő pedig hosszabban lelógó bozontos szakállt visel. Pajesz: a kockás ruhás „ficsúr" hosszú, borotvált pajeszt visel, majdnem a bajuszáig ér. Pipa: Háromféle hosszúságú pipát ismerünk meg a képen: a rövid szárú „csibuk"-ot, a közepesen hosszú (30-40 cm) szárú cseréppipát és egy igen hosszúszárú, kb. 60-70 cm hosszú pipát. A két utóbbit a ficsúr és a kalmár szívja, a röviddel a sipkás mesterembert ábrázolja a festő.

55 Dohánytartó kostökzacskó: A pipához szükséges vágott dohányt a kos herezacskójából készült bőrzacskóban vitte magával a dohányos ember. Kerekre vágott szélét gyakran kihímezték, és hosszú bőrrojttal sallangozták. Ilyen sallangos, de díszítetlen kostökzacskót tart a kezében a szakállas, hosszúpipás kalmár.

56 Bot és sétapálca: Elterjedtnek volt mondható ebben az időben, hogy az elegáns urak sétapálcát viseltek. Az alsóbb néprétegek között viszont - önvédelmi eszközként is - használták a fokost és a bunkós végű botot vagy furkósbotot metynekfurkójábz néha - a tökéletesebb hatás kedvéért - ólmot szoktak önteni.

57 Képünkön sétapálcás úr kíséri a két napernyős hölgyet. Furkósbotot tart a kezében a díszkapu közelében egyedül álldogáló ember. A császárlátogatás előtti napon - melyet a kép ábrázol - még nem lehetett tudni, hogy hogyan sikerül a másnapi magas rangú látogatás, de az ábrázolás szerint az előkészületen sokan dolgoztak, sokan megbámulták a készülődéseket, mi pedig gazdagabbak lettünk ennek a képnek minden tanulságával. Jegyzetek 1 A festmény a nagykőrösi Arany János Múzeum tulajdona. Ltsz,: 91-7.1. tört. Megköszönöm Dr. Nóvák László múzeum igazgató úrnak, hogy hozzájárult a kép ismertetéséhez, valamint Krizbainé Szabó Éva és Kádamé Kovács Mária kollegámnak, akik a közeli felvételek elkészítésével és számítógépes kidolgozásával lehetővé tették a festmény alakjainak sokszoros nagyítását. Megköszönöm Besnyóné Dietz Mária szíves segítségét is. 2 Erről a képről egy rövid ismertető már készült korábban, mikor a Népművészetek Házában Szentendrén 1991-1993 között kiállítottuk. Lásd: Ikvainé Sándor I., 1996. 120-121. 3 A festményen azon a helyen, ahol a vasúti kocsi áll, a papíron egy 14 x 12,5 cm nagyságú, de alig 162