Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Néprajz - I. Sándor Ildikó: Nagykőrös mezőváros 19. század közepi társadalmának ábrázolása egy festményen
A négylovas körösi kocsi csak abban különbözött a kétlovastól, hogy ezeket magánvállalkozók társas gyorskocsiként használták távolsági személyszállításra. Gyakran, - mintha versenyre próbáltak volna kelni a vasúttal, - a vonatok megállóhelyeiről indították őket. Ilyen gyorskocsi indult Ceglédről Temesvárra, Nagykőröst és Szegedet is érintve, minden kedden, csütörtökön és vasárnap reggel. A társaskocsik 5 utast vihettek: A két hátsó ülés az első osztályú, szembe velük a két első ülés a második, a kocsis melletti a harmadik osztályú utazást jelentette. 15 A mi gyorskocsinkon ugyan éppen nem ül senki, de a kocsis előre hajló mozdulatából, a lovak ostorral való nógatásából, az állatok vágtájából látszik a sietés, s a kocsi üléseinek az utazásra való kiképzése is kivehető. Talán a kocsi megállóhelyéhez siet. A társaskocsiknak a 19. század közepe táján elterjedt változata volt az omnibusz. Bevallom, meglepett, mikor a festményen a kocsifajtákat nagyítóval szemlélve elolvastam a fedeles kocsi feliratát: Omnibus. Budapesten 1832-től jártak omnibuszok, és 1853-ban (a mi képünk csak 4 évvel később készült) összesen 7 vonalon járt menetrend szerinti omnibusz. 16 Tehát azt lehet mondani, Nagykőrösre hamar eljutottak a közlekedési újítások. A képen szereplő omnibusz - akárcsak a gyorskocsi - a földíszített parkon túl, a városba bevezető úton halad. Két ló húzza. Hat oszlopon álló fedéllel van ellátva (elől, hátul és középen kettő-kettő), így bizonyos mértékig védett a napsütéstől, esőtől. Hossza akkora, mintha a közönséges gyorskocsi ülései meg lennének kettőzve. Kétszer 4 személy fér el hátul, s egy még a kocsis mellett. Tehát 9 személy utazhat egyszerre. A kocsi oldalain a négyes ülések között félköríves fellépő nyílást vágtak a könnyebb beszállás miatt. Oldala sárga színűre, fedele és oszlopai feketére festettek. Az omnibuszban nem ül utas, tehát feltételezhető, hogy vagy eddig szállított, vagy innen fog indulni valahová. A legmodernebb és legújabb közlekedési eszközről, a vasútábrázolásról már szóltunk. Itt csak néhány dologra emlékeztetünk. Magyarországon az első vonat 1846-ban indult, Pest és Vác között. A Pest - Cegléd - Szolnokig tartó vonalat 1847-ben adták át. 1851-ben már Váctól Pozsonyon át Bécsig is megépült a vasút. 1853-tól elkészült a Pest - Szeged közötti vonal is, ez Nagykőröst útba ejtette. 17 így a császári pár Bécstől Nagykőrösig (s tovább a körútján) végig gőzvasúttal utazhatott. A vonatok előkelő szalonkocsi)íhm fotelek, az első és második osztályon párnázott ülések, a harmadik osztályon pedig fapadok fogadták az utast, a kalauzok pedig „csinos szakállas ifjak" voltak. Hideg idő esetén nagy, forró vizes tartályokat állítottak be a vasúti kocsikba. 18 VISELETEK Miután a festmény jó lehetőséget kínál a korabeli viseletek áttekintésére, sorra vesszük a női-, gyermek-, és férfi öltözetek képen látható darabjait. Képünkön 15 női- és gyermek, valamint 40 férfi viselet látható. E színes viseletek ábrázolásának azért van különösen nagy jelentősége, mert ebben az időben még nem volt ismert a színes fotózás. A festmény viszont az ugyanaznapon használt öltözetek széles színskáláját mutatja a különböző (vagy azonos) társadalmi rangú emberek esetében. 155
