Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Régészet - Repiszky Tamás: Ásványlelőhelyek és bányarégészet a Kárpát medencében
sós forrás a Varranó melletti Sókút (Sol), ahol Stanislav Siska 1989-ben?5 összesen 400 m 2-en hét szonda segítségével próbálta a ma már beomlott, beszóródott, de még lokalizálható sós források termelő-párologtató berendezéseit, speciális edényeit, eszközeit megtalálni. A kutatott területről késő paleolit, középső neolitikum és főleg XII-XV. sz.-i leletanyag került elő. A sós forrás 15 ha-os környékének régészeti feltárása a jövő feladata. Külön érdekesség: a lengyel és szlovák régészek közös terepbejárási eredményei 1994-bőF 6 . Nem messze a világhírű veresvágási nemesopál-bányáktól a késő paleolitikumba datálható helyi opálból készült megmunkált eszköztöredékeket találtak. - A bányarégészeti kutatás csak úgy hozhat új eredményeket, ha a Kárpátmedencét geográfiai egységként kezeljük, nem vesszük figyelembe az országhatárokat, az egyes múzeumok gyűjtőkörzetét. - További terepbejárások, szondázó ásatások, a horpák és talán elsősorban a beomlott, félig beomlott bányarészek feltárása fontos adalékkal szolgálhatnak. - A horpák, bányák negatív eredménnyel járó kutatása is pozitív eredmény. - A Felföld (és a Kárpát-medence) bányászatával kapcsolatos tárgyak, eszközök fáradságos munkával, de összegyűjthetők, dokumentálhatók. - Nem utolsó szempont a múzeumok és azok raktáraiban fekvő és elfekvő emlékanyag összegyűjtése, dokumentálása mellett a magánkézben lévő jelentős nagyságú bányatörténeti, régészeti hagyaték felkutatása. - Érdemes lenne elkészíteni egy válogatást a nehezen hozzáférhető és publikálatlan szakcikkekből^. Jegyzetek i MRTXIII/2.16. 2 Santiembreanu - Wollmann 1974. 240-279.; Szemán A. 1994/95. 255-265. 3 Tocik-Bublová 1985. 47-135. 4 LabudaJ. 1985. 29-47.; LabudaJ. 1989- 7-23. 5 MRT XIII/1.198-201. 6 A mineralógusok főleg hányókon kutatnak. A régészek térségünkben talán Téglás óta nem (vagy alig) kutattak föld alatti járatokat, ezért terveim közt külön hangsúlyt érdemel sziklamászó-barlangász lelkületű személyek közreműködése, mert a tárnák, aknák saját eddigi kutatásaim alapján még számos tárgyi emlékanyagot rejthetnek. A beomlott folyosórészek, vaktárnák, aknák szellőzés nélküli konstans klímája és páratartalma lehetőséget kínál a különböző anyagú tárgyak megmaradására. Nem teljesen esélytelen a hányók, ill. az aranymosás teraszain a szerszámok előkerülése. A kőbe vésett feliratok, jelek összegyűjtését is tervezem, mert pl. a Pech idejében még látható szélaknai Bieber táró (Selmec) 1400-as évszáma mára eltűnt. Vésett évszámokat, feliratokat, jeleket, többek között Úrvölgyön és Veresvágáson is találtam. i Pl. a nehezen kohósítható cink és réz szulfidjaiból (szfalerit, ül. kalkopirit, tetraedrit) készült felföldi feketerezet félkész termékként szállították a középkor folyamán pl. Velencébe; vagy a Déva fölötti Nagyág (Sacarîmb) világhírű aranytelluridjait még a századfordulón is Selmecbányán dolgozták fel. Külön érdekesség, hogy a legmagasabb vastartalmú vasérc, a magnetit (pl. Pomáz-Holdvirágárok) tömör formában rendkívül nehezen kohósítható. A kohászattörténészek évtizedek óta vitáznak pl. a gyepvasérc kohósítás szemszögéből minimalizált vastartalmáról. Vastagh Gábor a minimális vastartalmat 40 %-ban határozta meg (Iparrégészet 1.1981.158.) 8 Pl. a higanyérc (cinnabarit) közel 100 helyen fordul elő a Kárpát-medencében. Bányászható mennyiségben viszont csak kb. 10 lelőhelyről ismert. 14
