Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Novák László: Pestmegye területi változásai XIX–XX. században

Helység 1869 1880 1990 1910 1920 1931 Alag 48 156 491 1624 2265 3015 Albertfalva 449 380 791 1120 1219 3331 Békásmegyer 1000 1150 2029 3546 4411 8447 Budafok 3844 4193 7273 10954 13686 19691 Budatétény 7 599 864 1435 1750 2546 Cinkota ? ? 2770 4690 7084 8449 Csepel 1329 2246 4568 9156 13589 22901 Kispest 1820 9804 30212 51064 64512 Nagytétény ? 2246 2614 3924 5120 7160 Pestszenterzsébet 223 1355 15732 30970 40545 67907 Pestszentlőrinc 361 321 5952 7824 11777 30611 Pesthidegkút 1093 1271 1559 2130 3263 6030 Pestújhely ? ? ? 5547 7896 11340 Rákoscsaba 1480 1532 3010 5068 5919 8189 Rákoshegy ? 7 ? 1296 1606 4198 Rákoskeresztúr ? 7 7 5403 6029 7550 Rákosliget ? 7 ? 2624 2758 3112 Rákospalota ? ? ? 24426 35033 42949 Rákosszentmihály 184 245 3014 6201 9225 14083 Sashalom ? ? 456 3292 6225 11792 Soroksár 4726 5379 8603 11406 12543 14387 Újpest 6977 11929 42178 55918 57464 67400 A XIX. század második felében még több helység népessége a hozzá tartozó településekkel van feltüntetve. így Nagytétény és Budatétény (1869-ben együtt 2512 fő), Cinkota és Sashalom (1869-ben együtt 1335,1880-ban 1426 fő), Rákoskeresztúr és Rákoshegy, Rákosliget (1869-ben együtt 2444,1900-ban 11424 fő). A fővároshoz közeli, Pest megyei helységek lélekszámának erőteljes növekedése elsődlegesen a nagyfokú iparosodásnak köszönhető. Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum utáni lényeges emelkedés az elcsatolt országrészekből való elvándorlással is összefüggésbe hozható. Az ipari fejlődés terén Újpest emelkedik ki, azonban a többi helység is jelentős iparral rendelkezett. A század elején már működött a Mautner Testvérek és Társai bőrgyára, Győrffy Kornél fémárugyára, Leiner Fülöp Fiai, Leiner Testvérek enyvgyára, Weis Mór bőr-, Lőwy Ármin és Fiai parkett-, furnírgyára, a Nicholson Gépgyár Rt. hajógyára stb. Pestszentlőrinc, Kispest az építőipar területén járt elöl, geológiai adottságaiból következően. Kispesten működött a Palóci Horváth István féle mészhomok-téglagyár, és a Hoffherr és Schrantz-féle gépgyár. Pestszentlőrinc földtani adottságai kedveztek a sóderbányászatnak, szomszédságában, Kőbányán a XIX. század végén nagymérvű homokkőbányászat folyt. Az innen kitermelt kőből épültek fel (részben) a századvégi nagy világváros impozáns lakótömbjei. A Csepel-sziget északi részén, Csepel helységben léte231