Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Műtárgyvédelem - Borsos Hedvig: Néhány gondolat a múzeumi tárgyak utóéletéről

koskodásnak? Amíg a tárgyak ismét tönkremennek és újból kezelni és restaurálni kell őket? Az is pénzbe kerül és nem is kevésbe. Arról nem is beszélve, hogy tovább gyengíti a tárgyak állagát az esetleges újbóli beavatkozás. Nagyon kell vigyázni a jószándékú szellőztetésekkel is. Ugyanis az úgynevezett környezetszennyeződési ártalmak egyes alkotórészei így bekerülhetnek a raktárba és a tárgyakra. Mire gondolok? A légkörben lévő szerves és szervetlen összetevőkre. Például a szilárd halmazállapotú és a mikroméretű porszemcsékre és a koromra. Ezek ugyanis a tárgyaknak a felületén megtapadva nagy mértékben elősegítik a nedvesség megkötődését. A szintén mikroméretű, de cseppfolyós halmazállapotú víz - és olajcseppek mellett a légtérnek vannak még gáznemű összetevői is. A széndioxid, a kéngáz és levegőben lévő nitrogén mind meggyorsítják a korróziós folyamatoknak az elindulását. Ez ijesztően hangozhat most Önöknek, de mindezek ellenére is szellőztetni azért kell! A gyakori mozgatás sem tesz jót a tárgyaknak. A sok szállítás, a kiállítások is sokat ronthatnak a megszokott állapotukon. Odafigyelést igénylő dolog ez, hiszen egy kéznyom is elegendő ahhoz, hogy a már kezelt tárgy újból korródeálódni kezdjen. (Bizonyos anyagféleségeknél a cérnakesztyű használata is sokat segíthetne.) A kiállítások sokszor helytelenül beállított és nem megfelelő fényforrásai is károsak. A célirányos és a túlzott megvilágítás ugyanis fakítja, koptatja és gyengíti a tárgyak állagát. A zárt vitrinek sem mindig jelentik a tökéletes megoldást, hiszen párásodásuk esetén oldódásnak indulnak a természetes alapú ragasztóanyagok. A folyamat következményeként a tárgy egyszer csak szétesik. A néhány most említett példából is kitűnik talán, hogy a múzeumi tárgyak létét sok veszély fenyegeti. Ezért egyre sürgetőbb feladat a megfelelő kiállítási - és főleg a raktározási klimatizációnak a kialakítása. Egyik legnagyobb ellenségünk ebben az idő- és a pénzhiány. Az utóbbi azonban egy kis odafigyeléssel és némi furfang bevetésével talán kiküszöbölhetővé válik. A megyei restaurátor osztály tagjai ezért gondolták azt, hogy végigjárják a tagintézményeket és állapotfelmérést végeznek a kiállításokban és a raktárakban is. Most még nem késő - talán? Irodalom MORGÓS András 1980. A műtárgyvédelem vegyészi etikájáról. Műtárgyvédelem, 7/1980. SZEBÉNYI Judit 1981. Egy dunántúli ujjas suba restaurálása. Műtárgyvédelem, 9/1981. ENTZ Géza 1982. A restaurátor helye és hivatása. Műtárgyvédelem, 10/1982. PÉCSI L. Dániel 1983. Korszerű műtárgykörnyezet kialakítása a Zenetörténeti Múzeumban és más magyarországi múzeumokban. Műtárgyvédelem, 11/1983. TIMÁRNÉ dr.Balázsy Ágnes 1994. Káros anyagok a műtárgy környezetében. Műtárgyvédelem, 23/1994. 395