Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Művészettörténet - Hann Ferenc: A Sajna De Mahorkai vacsora
Hann Ferenc A Sajna De Mahorkai vacsora mint valami félig elkopott film / vagy egy rosszul előhívott (szélfújta) túlpörögve vetített álom / úgy bukkan fel emlékeinkből a boldogemlékezetű SAJNA DE MAHORKAI VACSORA / melyen magam is ott ültem az első sorok valamelyikében a FIKA1 nagy termében / ahol soha sem bontották le a dobogószerű színpadot/ ahol mindig történt valami/ ahol a pszeudo-Beuys-Dixi kalimpált a kóma / a valóság és a virtuális valóság - akkor még mást jelentett e kifejezés - között ahol Веке és Rózsa Gyula párbajozott egyoldalú közönségdrukk közepette / Erdély Miklós meg felállt fekete felleghajtó röntgenorvosi köpönyegben s a szófolyondárt elszakítva rámutatott a vezércikkíróra /: ez tautológia / mondotta, s visszaült a szurkolók közé / szóval a FIKÁ-ban / ahol általában tudta mindenki, hogy ki a tégla / tudta, hogy kik és hol elemzik bizalmasnak szánt megjegyzéseiket / szóval itt mutatta be a VAJDA LAJOS STÚDIÓ 1978. január 27-dikén pénteken este hét órakor a living theatre / a happening / a performansz / a vetítés / asszemblázs / a burleszk elemeit komikus szomorújátékba olvasztó s mindezt a fluxus kiskabátjával leborító színpadi mesét / ahol annyian voltak mint egy boxmeccsen vagy egy Kex koncerten ama emlékezetes budai kerthelyiségben // előttem a plakát / Bernáth y Sándor tervezte / aki ekkor még nem vette fel nevébe a spanyol hidalgókra vagy Ortega y Gassetre utaló ipszilont/ nos a plakáton a tenger végtelenje elé állított szék / ember sehol / csak a hiánya / grisaille és metafizika / fent egy magányos csillag sziporkázik / a kopfon - vagy fősoron - az ábécé betűi sorjáznak / belőlük hullik ki a V /: Vajda Stúdió / majd ott a színlap / a Vajdások s néhány hozzájuk csatlakozó művész neve a Désiből / íme a lajstrom : BERETVÁS ANDRÁS / BEREZNAI PÉTER / BERNÁTH SÁNDOR / BUKTA IMRE / CSAJKA GÁBOR / DOBOS LÁSZLÓ / EF ZÁMBÓ ISTVÁN / FE LUGOSSY LÁSZLÓ / GYŐRFFY SÁNDOR / MIKÓ F. LÁSZLÓ / STEINER ISTVÁN / SZABÓ M. LÁSZLÓ / TEREBESSY LÁSZLÓ / TÓTH VILMOS / WAHORN ANDRÁS / ZOMBORI KATALIN s aztán egyszer csak fények a színpadon / ef Zámbó mint rettenthetetlen bürokrata ül egy íróasztal mögött / felirat jelzi hol is vagyunk / ÖRÖMHÍEK HIVATALA2 az asztalon a hatvanas évek magyar designe-ját idéző alumínium kávéfőző / sűrű barna massza dagad benne, mely lassan felemeli a szerkezet kúpos fedelét3 / a díszlet egyébként egyszerű /: lyukas paraván, melyen sok-sok luftballon lebeg s melyre Mikó F. László saját műveit és Tóth Vilmos opuszait vetíti / fényorgona pulzál / Dobos László elektronikus zenéje szól / míg Wahorn oldalt és alant kommentálja az eseményeket szabad utat engedve a verbális trouvaille-oknak/ olyan amerikaias sztárriporteres lenne az egész, ha nem keverne szövegébe orosz szavakat / már azt a párat, amit ez a nemzedék a hőn szeretett nemes veretű nyelvből tüdőig leszívott / (matty patty ucsityel unyivermág Szása Tüskevics stb.) tehát a kommentár eseménykövető mint a kommentárok általában / bár kétségtelenül áraszt némi derűt / íme egy pomázi Tristan Tzara / majd megérkeznek az Évszakok, úgy is mint metaforák / fe Lugossy mint Tavasz / Csajka G. Cyprian mint maga a Nyár / Gyórffy az Ősz / s Bukta a Tél / mind olyan jelmezben, amilyet szegényember visel a maskarabálban / ámbár az 362