Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Művészettörténet - Schenk Lea: Poétizált porcelán (Matola Magda váza-plasztikái)
monumentális hatású, negyed körcikk keresztmetszetű növénytartó edények, melyeknek alsó része barokkos épületlábazatok formai kiképzéséhez hasonló s elhelyezésük az utca tengelyére diagonális irányokban valósult meg egy-egy pad szintén diagonális irányú társításával. A külső térbe helyezett virágtartók s növénytartó edények az adott téregységeket az adott konkrét feladatoknak megfelelően ritmikus hangsúlyokat teremtve tagolják, vagy térhatároló elemekként lezárják, leválasztják. A díszkutak viszont, amiket a kilencvenes évek második felében terveztek már más típusú térszervező feladat megoldása elé állította őket. A jól elhelyezett díszkút ugyanis az adott téregységnek mindig erőteljes centrumát képezi. A művészházaspár budapesti és kaposvári monumentális díszkútját ennek a hatásmechanizmusnak megfelelően, a centralitást még az alapformában is hangsúlyozva, körgyűrűs építészeti talapzaton állónak tervezte. A budapesti B.K.D. Bank udvarán elhelyezett Gejzír-szökőkút (1996) körgyűrűn belüli hengeres talapzatán elhelyezett három kerámia díszelem a medence vízfelületén tükröződve szinte lebegni látszik a víz felszínén. A szökőkút közepén tör fel a vízsugarak gejzírszerű függönye. A természeti formák inspirációját felvállaló absztrakt organikus díszelemeket bronzhatású máz fedi. A víztükör felett lebegni látszó formáik a tükröződés festői hatását is kiaknázzák. A kaposvári Szökőkút (1997) rusztikus felületű mészkőelemekből készült körgyűrűs medencéjében a természeti erózió által koptatott kövek formáihoz hasonló kerámia díszelemeken, melyek pozitív és negatív formarészeket, konvex és konkáv formaviszonylatokat kombinálnak antik bronzhatású máz látható. A térválasztó szerepű virágtartóknál, vagy a tér súlypontját hangsúlyozó díszkutaknál, mint ahogy arra Pogány Frigyes rámutat, "az alapsík motivációja logikusan, magától értetődően vált át plasztikába. Az ilyen térplasztikák nemegyszer kúttal, vízmedencével, virágtartóval kombinálva, de éppen úgy ezek nélkül is kinőhetnek a térből, megfelelő esztétikai szinten dekorálva, sőt esetleg szimbolizálva tágabb környezetüket."9 Nem mindegy azonban, hogy a környezetre ható esztétikai vagy szimbolikus funkció milyen típusú díszítő formációkból sugárzik környezetére. Városi környezetekben, az óstermészetet egyre jobban nélkülöző építészeti egységekben nagyon fontos a kiegészítő díszítőművészeti alkotásoknak és funkcionális iparművészeti tárgyaknak természeti inspirációt felvállaló formaalakítása, ami a művészházaspár közös munkáiban és Matola Magda porcelán plasztikáiban hangsúlyozottan tükröződik. Nyugati civilizációs környezetünk sajnos teljesen eltávolodott az emberi beavatkozástól mentes őstermészettől. Ha Bognár Botond fejtegetése alapján összehasonlítjuk a keleti és nyugati kultúrák szellemiségét ebből a szempontból és végiggondoljuk azt, hogy "a techné vagy technika a tudományokkal támogatva a nyugati kultúrák emberének első és legfontosabb eszköze ahhoz, hogy környezetét, a rajta kívül álló világot, a természetet átalakítsa, uralma alá hajtsa" 1 '), akkor különösen fontos, hogy ez a természet a szűkebb és tágabb környezetünkben található művészeti produktumokból visszaköszönjön ránk. Ugyanis, ha eddig nem tudtuk megvalósítani azt a szemléletet, aminek alapján például a keleti ember "magát a világmindenség egy részének tekinti, a természetet nem kívül állóként szemléli, azzal nem szemben áll, hanem vele együtt megy, él és gondolkozik" (...) "azokat az utakat keresi, amelyeken keresztül képes közvetlen környezetéhez és a természet egészéhez hasonulni, vele összhangban élni" 1 !, akkor nemcsak fontos, hogy természeti inspirációt felvállaló iparművészeti tárgyak vegyenek körül bennünket, hanem a természettől elidegenedett környezetünkben ez az egyik lehetőség arra, hogy ezzel a problémakörrel szembesüljünk, s ez az egyik 352
