Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Sin Edit: Leányfalu irodalmi topográfiája
Puszta Sándornál című cikkében. Puszta Sándor Budapesten hunyt el, de a leányfalui temetőben nyugszik, 1983. március 17-én temették el édesanyja és húga mellé. A római katolikus templom bejáratánál Csíkszentmihályi Róbert domborművén Puszta Sándor portréja mellett a következő felirat áll: "1937-83- ig Leányfalu plébánosa volt Dr. KATONA SÁNDOR с kanonok, a PUSZTA SÁNDOR néven ismert és nagyrabecsült költő." Volt lakóházának Petőfi utca felőli kerítésére emléktábla került 1994 (?)-ben. Felirata: "Itt élt és alkotott Puszta Sándor (1911-1983) költő, 1937-től Leányfalu plébánosa." 1996. március 30-án Puszta Sándor életét és munkásságát bemutató fotókiállítás nyílt a Móricz Zsigmond u. 153- sz. alatti Közösségi Házban, is RADNÓTI Miklós özvegye a Hegyalja u. 13- sz. alatti nyaralójában él teljes visszavonultságban.i9 REGŐCZY EXNER Győző Leányfalván című verse jellegzetes századforduló korabeli életkép.20 SZEBERÉNYI Lehel 1962-ben vásárolta meg Déry Tibor, majd Háy Gyula egykori leányfalui lakóházát (Móricz Zsigmond u. 48.). Állandó lakosként él a községben. Műveinek nagy része Leányfaluról és környékéről szól, különösen sokat foglalkozott Móricz Zsigmond leányfalui életével. {Napsugár utca 1968., Családi körben 1973., Emlékek völgye 1980., Arcok a folyó tükrében 1982.)2i SZENDREY Ignác a 19- század 50-es vagy 60-as éveiben, az első telepesek közt vett telket Leányfalun, melyre Ybl Miklós tervezett házat (Gyulai Pál u. 11.). Gyakori vendég volt a házban többek között - Herman Ottó és Görgey Artur.22 SZENDREY Júlia korai halála miatt nem igen tartózkodhatott apja leányfalui villájában. A 20. század első felében a helyi értelmiség minden év szeptember 8-án (Júlia halálának évfordulóján) nagyszabású ünnepséget rendezett Gyulai Pál erdei messzilátójánál és a vendéglőben vagy a kaszinóban. 2 3 SZENTIVÁNYI Kálmán Móricz Zsigmondnál járt először Leányfalun. Akkor szerette meg a községet. Mórról költözött ide lakáscserével, az Erkel köz 8-ba. 24 SZENTMIHÁLYINÉ SZABÓ Mária 1969-től haláláig a Református Szeretetotthonban élt. Izsáki Margit újságíró volt a szobatársa a "Banyavár"-ban, - ahogy Izsáki Margit nevezte a szeretetotthont (Szent Imre herceg u.l.). Itt halt meg 1982. június 24-én. Hamvait Kékedre szállították.25 Az Otthon falára emléktáblát helyeztek a következő szöveggel: " Itt lakott 1969. X. 1-től 1982. VL24-ig Szentmihályi Szabó Mária 1888-1982." SZEPES Mária 1938-ban vett telket családjával a Határcsárda közelében. Az itt épült ház volt a család és több ismerősük búvóhelye a második világháború alatti bombázások és üldözések idején.26 VÁLYI NAGY Géza egy ideig a Református Szeretetotthonban élt (Szent Imre herceg u.l.).27 ZSIDEI Barnabás méhészeti szakíró, újságíró állandó lakosként él a Komáromi u. 12 sz. alatt. Jegyzetek 1 Szeberényi Lehel író közlése, 1995. 2 Császár E. 1936. 3 Karinthy Ferenc és Szeberényi Lehel közlése (1984. ill. 1994.) 4 Sin E. 1989.551-593. 5 B-n.1895.; Szászy 1.1908; Hatvány L. 1911.; Karácsonyi 1.1980.; 6 Szeberényi Lehel közlése, 1995.; Hegedűs G. 1989- 387. 313
