Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Ottományi Katalin: Későrómai kerámiagyártás a Dunakanyarban

kú, kiugró vállú fazekak.(4-5.t.) Ez utóbbi Tokodon és Leányfalun is a fazekak fő típusát alkotja. Egész készleteket gyártottak belőle. Pilismaróton is ez teszi ki a házi kerámia fazekak felét. A házi kerámia felületét egyes típusoknál Leányfalun bordaszerű, Pilismaróton pedig bekarcolt korongolásnyomok borítják. Új díszítésként lép fel a század végén a bekarcolt hullámvonal a házikerámián. Főleg Tokodra és Leányfalura jellemző, de pár darab Pilismaróton is előfordul. A három féle technika, a keményre égetett, szemcsés, kavicsos házi kerámia, a mázas és besimított edények mindhárom műhely gyártmányai között megtalálhatók, de más-más arányban. Tokodon legtöbb a nagyon szemcsés anyagú házi kerámia, jóval kevesebb a mázas és a besimított. Leányfalun és Pilismaróton kb. a töredékek felét alkotja a házi kerámia. Emellett Pilismarót fő terméke a besimított kerámia volt. A mázas itt kevés. Ez utóbbit valószínűleg nem helyben gyártották, hanem a szomszédos pilismarón' táborban működő műhelyből szállították ide. Leányfalun viszont szinte egyforma a mázas és besimított aránya. Kézzel formált Tokodon és Pilismaróton elenyésző mennyiség, Leányfalun is csak az anyag 3%. A formák többnyire római előzményekből levezethetők. Pilismaróton több a kelta jellegű kerámia, Leányfalun pedig néhány valóban barbár forma is előfordul. E barbár formák a szomszédos quad ill. szvéb kerámiához köthetők ld. szvéb fazék, hornyolt alsó részű tál stb. (12.t.) A mázas kerámiában a 4. században divatos vízszintes peremű tálak nagyon kedveltek, főleg Leányfalun és Tokodon. A mázas korsók bekarcolt hullámvonalakkal és beszurkált pontokkal való díszítése is erre a két műhelyre jellemző.(6.t.) A csavart fülű korsók is itt találhatók meg. Előfordul egy magas talpon álló vízszintes peremű tálforma is, melyhez hasonlókat morva területről és a szarmatáknál is ismerünk. (7.t.) Mint láttuk jobban hasonlít egymásra a tokodi és leányfalui anyag és kevesebb a hasonlóság a pilismaróti kerámiával. Ez utóbbi műhely anyagának nagy részét egy teljesen sajátos besimított kerámiacsoport teszi ki, a mázas kerámia is nagyon kevés. Csak a házi kerámia hasonlít a másik két műhely gyártmányaihoz. E három műhely anyagánál azt kell még megjegyezni, hogy nem a mindennapi szükségletnek megfelelő mennyiséget állítottak elő az egyes formákból. Azokból a típusokból és díszítés fajtákból van több, amit exportra készítettek. így pl. mind a három helyen nagyon magas a fazekak száma, Leányfalun a korsóké is. Pilismaróton túl sok a besimított kerámia, ezen belül is 80% fazék. Ennyi a mindennapi életben biztosan nem kellett. Ugyanakkor azokon a termékeken belül, melyekkel nem kereskedett a műhely ld. Tokodon a mázas kerámia, az összetétel megfelelt a mindennapi használatnak.

2

1 Az edények exportjáról kevés adat áll rendelkezésünkre. Területileg igen közel estek egymáshoz ezek a műhelyek, sőt feltehetőleg még több is volt pl. a Pilismaróti táborban mázas műhely, így szállítási körzetük sem lehetett túl nagy. A leányfalui edényekhez hasonló formájú és díszítésű kerámia került elő a Dunabogdányi és szentendrei táborból. Szentendrén csak egy besimított rácsmintás díszítésű bikónikus tál hasonló. Dunabogdányban viszont mind a mázas, mind a házi kerámia körében vannak ugyanolyan edények.

22 Tokodon is találunk néhány pilismarótihoz hasonló, sávos besimítású töredéket, sőt bikónikus fazékperemet is besimított hullámvonallal, mégsem valószínű, hogy Pilismarótról kerültek ide ezek az edények. Anyaguk szemcsésebb, színük nem barna, hanem szürke, zeg-zug mintájuk hegyesebb és simításuk fényes, fekete. Egyedi motívum is előfordul Tokodon, úgyhogy el30