Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Jenei Tóth Annamária: Fejedelemválasztás a kolozsvári számadáskönyvek tükrében

étkezést említenek. Ez az általános a korban. A reggeli csak kivételes esetben fordul elő a városi könyvekben. Ilyen kivételes eset lehetett a szabók bástyájának - melybe korábban villám csapott - újjáépítése, ugyanis az építkezésre felügyelő esküdteknek adattat reggelit a sáfárpolgár például I629. május l-én.35 A számadáskönyvekbe a napi kétszeri étkezés hozzávalóit külön-külön jegyezték fel. A fejedelemnek valószínűleg voltak saját szakácsai főztek, így sajnos pusztán a hozzávalókat és ezek mennyiségét jegyezte fel a sáfárpolgár. "Szerencsére" a városi számvevők részére a város szakácsai, fozőemberei főztek, és így előfordul olyan is, amikor nemcsak a hozzávaló mennyisége, hanem az étel neve is feljegyzésre került.36 A hónap végén egy összegzést találunk arról, hogy októberben mennyi élelmiszer fogyott .37 Tehénhúst pfontNo2871 Juh húst pfont No 946 Ketske húst pfont No 68 Feier Cipót abrak cipóval együtt osztót No 5083 Tyúkot osttot No 145 Ludat osztót No 4 Mezét No 151/2 Eytelt Vaiat No 71/4 Eytelt Zabot No 273 Teszen Cubl: 29 m. 5 A jegyzékben szereplő húsok mennyiségét megpróbáltam százalékra átszámítani, ami árulkodik a kor fogyasztási szokásairól. Ugyanis legnagyobb mennyiségben tehénhúst fogyasztottak, ez majdnem eléri az 57 %-ot, míg a juh húsé 22,5 %, a tyúké pedig 18,5 %. A kecske és a lúd hús aránya elenyésző, nem éri el a 2,5 %-ot. A következő hónapban a városi tanács megpróbálta a fejedelem szállását rendbe hozni, bútorokat és egyebet csináltatni, mindennek nyomát leljük a számadáskönyvi bejegyzésekben.38 Ezeket a munkálatokat természetesen évről évre figyelemmel kísérhetjük, ugyanis szinte nincsen olyan év, amikor ne találnánk a fejedelem szállásának csinosítására, javítására a mesterembereknek kifizetett összegeket a számadáskönyvekben. Ezek az összegek időnként csekélyek, máskor tetemesebbek voltak. Mindezekre a munkálatokra nagy szükség is volt tanúsítják azok a bejegyzések, melyek a fejedelem itt tartózkodásának idejéből valók. A számadáskönyvi bejegyzések alapján a fejedelem tizenkilencszer töltött hosszabb rövidebb időt uralkodása idején Kolozsváron. Voltak olyan évek amikor kíséretével évente háromszor is városban tartózkodott, ezek például: 1615 39 és I629.

40 Más években, mint például 1620-ban, a királyválasztás és egyéb okok miatt nem járt a városban, igaz megfelelően helyettesítette őt öccse, Bethlen István, aki ekkor a kormányzói tisztet töltötte be. A számadáskönyvekben 162l-ben kétszer szerepel a "gubernátor úr" úgy, mint aki - a fedelem képében - a városban időzött.

41 Kolozsvár tehát már az l6l3. októberi szerepvállalásával kellően magalapozta jó kapcsolatát a fejedelemmel és ez Bethlen Gábor uralkodása végéig így is maradt. Ebben az időszakban érdemli ki Kolozsvár a kincses jelzőt és válik méltóvá a "Transilvaniae civitas primaria" címre méltóvá. Bethlen Gábor és a város kapcsolatában is szerepet játszott Erdély gazdaságának fellendülő fej269