Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Kocsis Gyula: Kossuth és a 48-as hagyományok Cegléden
föld" céljára hasítsanak ki egy-egy holdat 4 A jónéhány évvel később, az önkényuralom időszakában lezajlott ceglédi legelőelkülönözés során azonban 500- 500 holdat mértek ki iskolai célra mind a város, mind pedig az uradalom legelőilletményéből. Az iskolákat, illetve a tanítókat szolgáló anyagi alapok megteremtésén kívül ez a terület a "tanföldek" kialakítására is lehetőséget nyújhatott. Az elemi népiskolai törvény vitájában külösen szerteágazó fontos kérdésként, éles vitákat kiváltva merült fel ez egyházak kezelésében lévő iskolai alapok ügye. A vita ismertetése nem lehet előadásom tárgya, azonban a népképviseleti országgyűlésen megjelent gondolatok térnek vissza Bobory Károlynak, Cegléd országgyűlési képviselőjének az országgyűlés elé 1872. január 16-án beterjesztett határozati javaslatában, amelynek egy részletét az alábbiakban ismertetem: "Utasíttatik a minisztérium, hogy a fejedelmi adományozástól függő, úgynevezett "sinecura" apátságok és prépostságok, nemkülönben más megürült ...egyházi méltósági és káptalani javadalmak jövedelmeiből rendkívüli fedezetként alkotandó népnevelési alapról még ezen ülésszak alatt törvényjavaslatot terjesszen a ház elé." Bobory Károly Cegléden született, apja a Vallásalapítványi Uradalom tiszttartója volt. Kisgyermek korában Cegléden nevelkedett, a katolikus iskolában diáktársa volt a magyar szó tanulására Ceglédre adott Schedel (Toldy) Ferenc az MTA majdani titkára, "a magyar irodalomtörténet írás atyja" és a későbbi aradi vértanú tábornok Nagy Sándor József is. A Cegléden szolgáló katolikus pap a szabadságharc leverése és egyházi büntetése után is tovább folytatta politikai tevékenységét. 1852-ben a Makk féle összeesküvésben való részvétele miatt - Kossuth a katolikus papság szervezésével, vezetésével és a szervezkedés református egyházi vezetőivel való kapcsolattartással bízta meg -15 év várfogságot kapott, de öt évi fogság után 1857-ben kiszabadult. Vele együtt ítélték el a másik nagy lélekszámú ceglédi felekezet lelkészét, a református Szabó Károlyt is. A plébános köztiszteletben állt a városban. Először 186 l-ben, majd a kiegyezés után 2 cikluson át, egészen 1872-ig az ekkor még református többségű város országgyűlési képviselője volt. Az első helyi pénzintézet, a Ceglédi Takarék-Pénztár megszervezésében is közreműködött, ideiglenes elnöke is ő volt. 1868-ban a polgári házasság bevezetését javasló röpirata jelent meg, 1872ben pedig a fentebb ismertetett javaslatot tette. Gyakorlati tevékenységének központjában is a közműveltség emelése volt. Bobory Károly alapította a ceglédi Népkört. A 48-as és függetlenségi hagyományokat a társadalmi egyesületek, a polgári-, demokrata- és népkörök, valamint az olvasó- és honvédegyletek őrizték a leginkább. így nem lehet véletlen, hogy közülük több, mint félszázán Kossuth Lajos díszelnökké, vagy tiszteletbeli elnökké választásával mutatták meg "civil kurázsijukat", fejezték ki egyetértésüket a kossuthi eszmékkel. (A társaskörök közül a következő településeken működőket említhetjük: Balmazújváros, Cegléd, Csenger, Debrecen, /Bihar/Derecske, Dömsöd, Eger, Érkeserű, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunlacháza, Kispereg, Kötegyán, Losonc, Makó, Margita, Marosvásárhely, Nádudvar, Nagydém, Nagykálló, Nagykároly, Nagykőrös, Öcsöd, Paks, Pest, Ráckeve, Sarkad, Sárospatak, Szabadka, Szalonta, Szarvas, Szeged, Szentes, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Törökszentmiklós. Az olvasókörök közül az alábbiaknak mondott köszönetet Kossuth a megtiszteltetésért: Arad, Battonya, Békés-Szentpál, Beregszász, Buttyin, Dunaföldvár, Erdőhegy, (Arad m.), Gyón, Gyula, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Mezőtúr, Siklós, Szabolcs (Baranya m.), Szarvas, Szigetvár, Vezseny.) Az 1869. február 2-án újjáalakult ceglédi Népkör is tiszteletbeli elnökévé választotta Kossuth 264
