Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Zomborka Márta: Egy kiállítás tervei

bemutatásra kerüljön az anyag, ezzel növelve Vác idegenforgalmi vonzerejét. Magunk a kiállítás tervét azért is támogattuk, mert a restaurálási, konzerválási munkára pályázati támogatást e céllal inkább lehet szerezni mint általános műtárgyvédelmi indokokkal. Ha a raktárba visszük a kollekciót, ahhoz nem mindenki érzi fontosnak a konzerválást, restaurálást. A kiállítás helyszínéül egy a város főterén álló hatalmas középkori pincét választottunk. Ezt a választást több tényező indokolta. Az eredeti kripta is egy tulajdonképpeni pince, jellegük, klímájuk hasonló, igen közel esnek egymáshoz. A város legforgalmasabb pontjáról van szó, ide összpontosíthatjuk kiállításainkat, mivel ez a pince és kiállítóhelyünk, a Görög templom, valamint az épülő új múzeum a főtér felől egyazon kapun közelíthető majd meg. A pincét a város 25 éves használatra adta át, bérleti díjat nem fizetünk, megállapodás szerint a felújítás értékét lakjuk le. A felújítás az elmúlt egy évben megtörtént, külső támogatással az elektromos hálózatot, a padozatot cseréltettük, a lépcsőt és a szellőzést javíttattuk. Az újabb korok feltöltéseit kitermelve a pince közelített korábbi állapotához, a padozatcserénél ügyeltünk arra, hogy lélegző anyag kerüljön a földre. (A betonozott pincék rövid idő alatt tönkremennek, a talaj nedvessége felkúszik a falakba, a felette álló házat is vizessé téve.) Fontos szempontunk volt az is, hogy a most megnyíló kiállítás tovább tervezhető legyen, mert egyelőre csak az anyag és a téma egy része kerül bemutatásra. A kriptaleletek jellege értelemszerűen elsősorban a temetkezéssel kapcsolatos, de sok, a köznapi életben használatos ruhadarab, viseleti kiegészítő és használati tárgy is előkerült. A temetkezés kellékeivel, rekonstruált ravatalokkal, szakrális tárgyakkal most a kriptatemetkezést mutatjuk be, de az ide eltemetettek 18. századi életének megjelenítése a később restaurálható viseleti darabokkal, tárgyakkal illusztrálva még szerepel terveinkben. Az adott pince felett önkormányzati tulajdonú ház áll, több bérleménnyel. Ezek közül egy, vagy az egyik szomszédos, szintén önkormányzati tulajdonban lévő pince adott helyzetben bekapcsolható majd a kiállítóhely életébe. A pince védett középkori építmény, műemlék jellegű 18. századi ház áll felette. A méretek adottak, a kiosztáson, a tagoltságon nem változtathatunk. Ez nem volt szokatlan, a legtöbb esetben adott térben kell gondolkodnunk kiállítás-rendezés során. Úgy gondolom legtöbbször ez a térbeli megkötöttség egyben kapaszkodót is jelent, a helyi adottságokból indul ki a kiállítását tervező muzeológus. Többször tapasztaltam, hogy nehezebb az anyagból adódó, a kiállítótérre vonatkozó kívánalmakat megfogalmazni, hiszen mindig az adott lehetőségekbe szorítjuk be a kiállítást. Tagolatlan, nagy tereknél ez kisebb gond, belsőépítészeti elemekkel mindent ki lehet alakítani. De hol vannak tagolatlan nagy terek, és pénz (technika, terv) a belsőépítészeti elemekre? Esetünkben nem csak a tér tagolódása, hanem egyéb speciális tényezők is befolyásolják az alkalmazható megoldásokat. Az adott pince jellegéből következik az is, hogy a falait, boltíves tereit lehetőleg láthatóként kell megtartani, a felerősítéseket, falfúrásokat a lehető legkisebb számban alkalmazni. A tárgyak, vitrinek megvilágítása és a pince térélménye - tehát hogy mit teszünk láthatóvá belőle - szigorúan méretezett fénytechnikával hangolható össze. A pince klímája, a magas páratartalom minden tekintetben külön problémaként kezelendő, az általános világítás tervezésénél például ez rendkívül befolyásoló tényező, a tárgyak szempontjából kívánatos hideg és irányítható fényű lámpák általában nem bírják a nedvességet. A lámpa által közvetített hő és a levegő magas páratartalma viszont lecsapódást eredményezhet, bepárá246