Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Novák László: Pestmegye területi változásai XIX–XX. században

pu előtti telkét ajánlotta fel erre a célra. Földváry Gábor másod alispán lett a színi választmány elnöke, aki megvalósította a Magyar Nemzeti Színház felépítését. így lehettek a Nemzeti Színház irányítói Pest megye elöljárói, köztük Nyáry Pál, akinek pártfogása alatt állott a Kolozsvárról származó Schodelné Klein Rozália, koloratúra szoprán énekesnő. A színház körül ügyködött a nagykőrösi születésű Ballá Károly, Pest vármegye kapitánya is.9 Pest vármegye közgyűlésének tagja volt Kossuth Lajos is, aki Tinnyén vásárolt földbirtokot annak érdekében, hogy Pestvármegye közgyűlésein kifejthesse nemzetformáló nézeteit. A vezérmegye fontos szerepet játszott az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. Nyáry Pál egyik vezéralakja a szabadságmozgalomnak. Tekintettel arra, hogy a nádor távol tartotta magát a vármegye közügyeitől, helyette adminisztrátor látta el a teendőiket, így lehetett 1848-ban a vármegye főispánja gróf Károlyi István, aki az úrbéri kárpótlás terhére szervezte meg a róla elnevezett - s a parancsnoksága alatt álló - 16. Károlyi honvéd huszárezredet, melynek egysége három hadszíntéren, különböző helyeken, így Bem vezérlete alatt Erdélyben is bevetésre kerültek. Pest vármegye életében sorsdöntő fordulat következett be a XIX. század második felében. Rendkívüli fontos esemény volt az 1853- évi úrbéri pátens, amely kötelező erejűvé tette az úrbériség eltörlését (voltak földesurak, akik csak per útján egyeztek meg jobbágyaikkal). Az úrbéri egyezség együtt járt az egyes helységek határának arányosításával, és a volt jobbágy és földesúri birtokok egymástól történt elkülönítésével, tagosításával. Tehát, a volt jobbágyok, parasztgazdák szabadon, tulajdonosként rendelkezhettek földjükkel. A földesurak viszont gazdálkodási struktúrájuk átalakítására kényszerültek, hogy gazdaságosan működhessenek, amit nehezített az, hogy elestek a jobbágyi munkaszolgálatoktól (pl. robot). A volt földesurak többsége, ezért igyekezett birtokától megszabadulni, illetve annak területét a rentabilitásnak megfelelően csökkenteni. Különösen megnyilatkozott ez a tendencia az erőteljes gazdasági és demográfiai fejlődésnek indult Pest környéki helységek esetében. Példaként említhető meg a Grassalkovich uradalom, amelyhez tartozott többek között Soroksár, Vecsés, Csömör, kiterjedt pusztákkal. Az úrbéri egyezség megkötése után a volt földesuraság eladta birtokát báró Sina Simonnak az 1850-es években, aki viszont egy évtized múltán a belga bank részvénytársaságnak adta tovább. A puszták felparcellázásra és eladásra kerültek, ennek következtében új települések szerveződtek Pest közvetlen határa mellett. Erzsébetfalva (a későbbi Pestszenterzsébet) Soroksár Gubacs pusztáján jött létre 1909-ben, Szentlőrinc pusztán létesült Kispest (1871), Pestszentlőrinc (1909)- Csömör pusztájából önállósult Rákosszentmihály, Rákospalota pusztája Káposztásmegyer.i° A vezérmegye életének másik jelentős fordulata 1873-ban, - a Pest, Buda és Óbuda egyesítésével kialakított Budapest, a székesfőváros létrejöttével - következett be. A kapitalista gazdálkodás kibontakozása, a gyáripari fejlődés erőteljessé, a kereskedelem, bankszféra, a közlekedés korszerűvé válása (Budapestről sugarasan indulnak ki a vasútvonalak, megépítették a helyiérdekű vasutat is) a világvárosi fejlődés irányába terelte a fővárost, amelynek szükségszerűen növekedett meg a népessége. Magyarország peremi területeiről nagyszámú népesség áramlott a fővárosba, és közvetlen közelségébe (ez a folyamat ma is tart), viszont Budapestről is megkezdődött kiáramlás a polgárság, részben a munkásság részéről, kihúzódtak a kertövezetbe. A Pest környéki, megyei helységek népessége a következőképpen alakult a századforduló, századelő idején: и 230