Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Fegyó János: A nemzetőrség szervezése 1848 tavaszán
A lándzsák közül "különösen ajánltatik a sarkos, élezett lándzsa, nyelén két oldalt vasazással28. A nemzetőrség tehát legjobb esetben is csak paraszti seregnek fogható fel. Kérdés, hogy ezek a fegyverek mit értek egy reguláris sereggel szemben? A másik gond volt a tisztek hiánya. Latour bécsi hadügyminiszter ugyan engedélyezte május végén a császári seregből ranggal kilépett, vagy nyugdíjazott katonatiszteknek a nemzetőrségbe való belépését, de ez a kérdést nem oldotta meg. A kötelezett nemzetőrség keretei között a megyei zászlóalj élére általában a fő- vagy alispánt nevezték ki őrnagyi rangban. A városok legfeljebb századot állítottak ki. A százados mellett egy főhadnagyot, két alhadnagyot, két őrmestert és tizenkét tizedest választott a század. Ezek a választott tisztek katonai képzettséggel nem rendelkeztek, általában a tanácstagok, honoráciorok közül kerültek ki. így volt ez Ráckevén is. Választott hadnagy volt a külső-, belső tanácsból Jovanovits Ferenc, Gózony Mátyás, Göndöcz András, Dimon István, Károly János; és a honoráciorok közül Gotfrid György, Kittel János, Kováts Lajos. Ez a tiszti állomány még tartalékosnak sem felelt meg. Valódi feladatot azok vállaltak, akik Szenttamáson ténylegesen táborba szálltak, - Károly János és a későbbiekben hadnaggyá lett Gyöngyösi István. A főtiszteket országos szinten nevezték ki elsősorban a megyei vezetés köréből. E kinevezéseknél nem volt szempont a forradalomhoz való hűség, sokkal inkább a pozíció. így azután számos konzervatív, nem egy esetben az átalakulás ellensége is nemzetőri tiszti rangba került. A történelem fintora, hogy a Lóréven 1848. szeptember 30-án az ellenséggel való kollaborálás miatt kivégzett Zichy Ödön is nemzetőr tiszt volt29. A nemzetőrök kiképzését helyileg kellett megoldani. Általában az a gyakorlat alakult ki, hogy valamely leszerelt obsitos vállalta a kiképzést. Ráckevén Miklósovits Lajos, 35 éves kiszolgált katona vállalta a nemzetőrök kiképzését "naponta". Munkáját a tanács 100 váltó forinttal (40 pft) jutalmazta30. A kiképzés - fegyver hiányában- legjobb esetben is menetgyakorlatot, alaki kiképzést jelenthetett. A kötelező nemzetőrség felállítása, eskütétele feletti öröm - mint a tanácsi jegyzőkönyv is utal rá - a bálványosi csárdában elköltött "barátságos lakomá"-val ért véget. Csak a számla...! Annak kiegyenlítéséről a nagy öröm közepette mindenki megfeledkezett. Július végén Miklósovits János bálványosi fogadósnak írásban kellett kérnie, "hogy a nemzet őr sereg által okozott élelmezés költsége a be mutatott árjegyzék szerint fizettessen ki."3i A tanács nagyvonalúságára jellemző, hogy azonnal kifizettette a jogos igényt. Jegyzetek iPapD. 1868.1.14-15. 2 Bona G. 1987.8. 3 Urban A. 1973.13. 4 Mérei Gy.-Spira Gy. (szerk.): 1961. 389. 5 Urban А. 1973. 17. 6 PmL. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1848:1844. 1 Márczius Tizenötödike 1848. márc. 24. 8 PmL. Közbátorsági állandó választmány jegyzőkönyve 1848. márc. 24. 225
