Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Maróti Éva: Előzetes jelentés a Pátyon végzett leletmentésről

AIIHV. századi római sírjaink általában rabolatlanok, de egyiket-másikat mégis kirabolták. A római kori temetőkhöz délnyugatról szervesen kapcsolódott egy más korú és rítusú sírcsoport: általában nem túl mélyre temetett, nagyrészt melléklet nélküli sírokból állt, tájolásuk kissé eltért a római koriakétól, a vázak karjai néhány esetben könyökben be voltak hajlítva. E sírok közt kettőben volt jellegzetes lelet: a 177.-ben egy két sorban bronz véretekkel díszített őv, a 41.-ben pedig egy X. században, Bizáncban készült arany fülbevalópár, melynek párhuzamát Kecelról ismerjük. Az Árpád-kori temető déli szélén volt a 81. számú kerek objektum, melyet formája alapján gödörnek véltünk, végül őskori sír lett belőle. A domb úttól délre eső részének feltárása után az úttól északra eső sírok feltárásával folytattuk a leletmentést. Itt, a már ismertetett kelta sírárkokon, korarómai és későrómai sírokon kívül sikerült egy kelta sírt is feltárni, melyben két nagy edény és egy összehajtogatott vastárgy volt a rossz állapotú csontokon kívül. (Itt jegyzem meg, hogy Pátyon minden korszakból származó csontváz nagyon rossz állapotú - ennek okát remélhetőleg az antropológiai vizsgálat kideríti majd.) Az autópályától északra eső területen nem csak a 13/9- számmal jelölt római kori telep, hanem a kelta- és római kori temető is tovább folytatódik a lehumuszolt területen is túl, a jelenleg szántott részen is. A római temető szélén egy kisebb sírcsoport, a benne lévő szép, ép üvegedények alapján a IV. sz. végére - V. század elejére keltezhető. A római sírok feltárása mellett tovább folyt a humuszolás a Herceghalom felé eső területen is. Amíg néhány sír került csak elő, megpróbáltuk ezeket is feltárni - ekkor derült ki, hogy itt avar sírok vannak, méghozzá koraavar és későavar temetkezések egyaránt. Ezen a részen 1997-ben csak a sírfoltok kézi erővel való nyesését tudtuk elvégezni - a sírok számozásával az 590. számig jutottunk el és ebből 300-nál több objektumot sikerült feltárnunk, a többi feltárását idénre terveztük. Az idei feltárást megelőző szerződést a feltárandó 250-300 objektum figyelembe vételével kötöttük. A munka kezdésekor kértem egy rézsűzőgépet, hogy a kézi földmunkát meggyorsítsuk. A gép segítségével még újabb sírfoltok kerültek elő, május 15-én az utolsó sírszám a 907. volt: a feltárás még folytatódik. Itt szeretném - köszönettel megemlíteni - állandó munkatársaimat, akik a feltárás és restaurálás munkálataiban folyamatosan részt vettek: dr. Ottományi Katalin és Hegedűs Attila régészek, Mali Antal restaurátor, ásatási technikus, Lukács Katalin restaurátor. Tavaly, a sírok tömeges előkerülésekor sokat jelentett még dr. Tettamanti Sarolta régész, Újvári Mária, Borsos Hedvig és Hostyinszky Attila restaurátorok segítsége.