Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Fegyó János: A nemzetőrség szervezése 1848 tavaszán

oldott meg. A parasztság nagy része elégedetlen volt a jobbágyfelszabadítás módozatával, a jogegyenlőség értelmezésével, a közteherviselésből származtatott, nagy tömegre kiterjesztett nemzetőri szolgálati kötelezettséggel. Legalább ekkorának tűnt, bár jóval jelentősebb volt, az a szűkkeblűség, mellyel a liberálisok a nemzetiségi igényeket kezelték. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy április-május folyamán a nemzetiségiek egyre hangosabban kezdték követelni maguknak is azokat a jogokat a magyaroktól, - melyeket mi Bécstől sikeresen kicsikartunk. Áprilisban Nagykikindán véres felkelés robbant ki, a délvidéken a szerb fegyveres lázadás egyre nagyobb méreteket öltött, a horvátok, csehek, szlovákok, szlovének stb. a pánszlávizmus zászlaja alatt nyílt ellenségeskedésig jutottak. Bécs is kétszínű politikát folytatva szerette volna a korábbi engedményeket visszavonni. A forradalom egén sűrűsödtek a fellegek, egyre többen tartottak egy nemkívánatos vihar forgószelétől. E kitérő után térjünk vissza a nemzetőrség szervezéséhez. A megye által kifogásolt hibákat kijavítva 1848. május 25-én került sor Ráckevén a nemzetőri szolgálatra kötelezett és az önként jelentkezett személyek eskütételére. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a tanács határozata alapján a tanácsi jegyzőkönyv részletesen tartalmazza az eskü lefolyását, és szó szerint őrizte meg Oláh József jegyző beszédét. Úgy gondoljuk, hogy a jegyzőkönyvnek ezt a részét rövidítés nélkül közöljük, mert a beszéd alapján fogalmat nyerhetünk az akkori hangulatról, a félelmekről és egy vidéki jegyző Európa-látásáról. "1848. május 25. 234. sz. határozat A személyes és vagyon bátorság, a közrend és belbéke biztosítása 1848ik évi 22ik T.czikkben az ország polgárainak őrködésére bízatván, s e tekintetből az idézett törvényben meghatározott képességgel bíró, - részint pedig önkéntesen be állott nemzet őrök e város kebelében öszve íratván, eskü letétel végett egybe hivattak, s gyűl pontul a városháza s udvara jeleltetvén ki, mai napon, úgy mint 1848ik évi május 25ik napján reggeli 8 órakor az egész tömeg a Piacz térre vonult, a csapat előtt vitt nemzeti színű s czímerű lobogót kísérvén. Itt a város egyik jegyzője, Oláh Jósef előleges megbízás után az ünnepélyt megnyitván, s a jelenlévők szívéhez intézett szavak által a fonák okoskodásokat legyőzvén, a népet a törvény jótékonyságának felfogására, méltánylására és élvezésére buzdította, s a nemzet őrségbei felállásra s lelkesedésre felhívta, jelen beszédet tartván: Tisztelt Polgárok! Törvényhozó test soha nagyszerűbben magát nem viselte, mint legközelebb a magyar, s eredménye lett a legmagasztosb, a leg üdvösb törvények alkotása. E legújjabb törvénykönyv oly emlék, mely történetünkben a régi, elkorhadt rendszer összedúlt romaira emlékeztet, oly alapkő melyen álladalmunknak a kor igényei szerint építendő nagy érzülete fog állani. E törvényben az előbbi, nemest nem nemestől, nagyot kitsinytől, embert embertől elkülönítő fal le van döntve, s a gazdag és szegény, úr és szolga egyforma joggal ajándékoztatván meg, jogaikra és szméllyeikre, -de nem vagyonaikra- nézve egyenlőkké tétettek, és ebben áll az egyenlőség nagy eszméje: -E törvény nemzeti független kormányt állított fel, a közös teher viselés elvét kimondta, a népképviselet alapját letette, a gondolat és szóllás szabadságának szárnyakat adott, az úrbériséget el törlötte, a Népet szolgai állapotjából polgárrá emelte, s természeti jogaiba viszsza állította, a Birtokost eddigi birtokainak valódi urává tette, a szolgaság rabbilincsét szét tördelte, szóval az embert maga magának, s természeti önállóságának vissza ajándékozta szabaddá tette és ez a szabadság Nagy Szerűsége! Már ki így fogja fel az új törvényeket, ki azt elhintett mag218