Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Fegyó János: A nemzetőrség szervezése 1848 tavaszán
gye nemzetőrségének felfegyverzésére biztosítson 50.000 (!) puskát a hozzávaló lőszerrel?. Marc. 22-én kezdődött Pozsonyban a nemzetőrségről szóló törvény vitája. A konzervatív tábor szerint csak a választójoggal rendelkezők kezébe szabad fegyvert adni, hiszen a nemzetőrség külső ellenség ellen nem használható. Véleményük szerint a nemzetőrség nemcsak célszerűtlen, de veszedelmes is, mert a szegényebb néposztály a fegyvert a nemesség ellen fordíthatja. A nemesség az 1809- évi utolsó insurrectió óta nem fogott fegyvert, míg a nép soraiba időről időre 3040 ezer fegyverforgató tér vissza. Megtörténhet, hogy ezek az arisztokrácia ellen használják katonai ismereteiket. Hogy a legszegényebbeket távol tartsák a fegyveres nemzetőrségtől, a jogosultságot kvalifikációhoz (vagyoni osztályhoz) kötötték. A törvény, melyet az uralkodó szentesített, végül is nem tisztázta, hogy mi a nemzetőrség feladata. Csak karhatalmi feladatra szánta a vagyonos osztály, de a délvidéki lázadás idején (1848 ápr.-júl.) katonai feladatokra próbálták felhasználni ezt a puskaport soha nem szagolt, fegyverrel nem rendelkező civil társaságot. A törvény kihirdetése előtt (május 1.) a vidéki szervezésnek látványos eredményei nem nagyon mutatkoztak. A megyei választmány márc. 24-én kimondta, hogy "mind azoknak, kik az alkotmányos rend fenntartásában érdekeltek, általános felfegyverzését látja szükségesnek".» A megyei határozat március végére érkezett meg Ráckevére, utasításul adva a nemzetőrség felállítását, mégpedig kötelező jelleggel. Az alkotmányos rend fenntartásában érdekeltek körét életkorhoz és vagyoni kvalifikációhoz kötötte az utasítás. A ráckevei magisztrátus március 31-én tárgyalt a nemzetőrségről, és 133- sz. alatt határozatot hozott: "Személy és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztosítása a legújabb törvényekben a Hon polgárainak őrködése alá bízatván, s a tekintetből az egész országbanQ illetőleg a város kebelében is nemzet őrség felállítása szükségessé válván, annak öszveírására Szakái István kapitány elnöklete alatt Károly János és Gózony István tanácsnokok kiküldetnek olly utasítással, hogy mind azokat, kik magokat eddig jelentették és jelentendők, mint önkénteseket írják öszve neveik bejegyzésével, nemzeti szalaggal mint jellel foglalják bé s azonnal mai napon közhírré tétetvén meg kezdendóQ a munkát folytatandó."9 A délutáni dobolás már hírül is adta a tanácsi határozatot, este pedig a kiküldött tanácsnokok árkus papírral járták a falut az önkéntesek összeírása céljából, majd másnap reggel folytatták a kísérletet, de bizony az április 1-i tanácsülésre üres lapokkal érkeztek. Mindössze nemes Szenthe Péterről tudjuk biztosan, hogy nemzetőrnek állt. " A nemzeti rendőrség öszveírására tegnapi napon 133- sz. alatt kinevezett küldöttség jelentvén, -hogy szabad beállás útján a nemzeti őrsereg létesítését megkísértette, de siker nélkül, s annak alakulása ez úton nem is reménylhető légyen - további intézkedést kér. Miután a legújabb törvénybenQ annak nyomán a Pesti középponti választmány kibocsájtott hirdetményében meg vagyon állapítva, hogy rendezett tanátsal bíró helyeken a Tanáts 17 éves egyéntől kezdve az 50 évesekig a qualificatiora, vagyis értékreQ erköltsiségre nézve alkalmasokat öszveírni, felállásra (nemzetőrnek állásra F.J.) kényszerítni kötelesQ a városi Tanáts jelen körülmények, s nem várt kedvetlen eredmények megelőzése tekintetéből is felhívatva érzi magát s kijelenti, hogy a feljebbi köteleztetést minél előbb öszveírni fogják. "Ю Másnap újra tárgyalta a tanács e nehéz kérdést és új választmányt jelölt ki a feladat végrehajtására: Szakái István kapitány elnöklete alatt, Sztankovits György, Károly János, Gózony István tanácsnokok; valamint a hatvanosok és a nép közül Sztankovits János, Varga Dániel népszószó214
