Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Forró Katalin: A váci szabólegények artikulusa 1780-ból
A kis dékán, aki nem megfelelő mértékben facsarta ki a szivacsot, a még kifacsarható vízcseppek mennyisége szerint fizette a büntetést. A többi esetben meghatározták a büntetés mértékét. A rögzített összeg mértéke a büntetés súlyával arányosan változott 2 pénztói 85 pénzig, azaz a társpohár összegéig. A büntetés mértékét 7 sávba oszthatjuk: 2 pénz, 4 pénz, fél heti bér (12 pénz), egy heti bér (25 pénz), fél társpohár (kb. 43. pénz) 50. pénz és egy társpohár (85 pénz). A helytelen öltözködést és kisebb viselkedésbeli vétségeket enyhébben két pénz befizetésévek büntették. Ennyit fizetett a kisdékán ha a céhládáról a krétázást nem jól törölte le. Négy pénzzel büntették azt, aki a céhláda bezárása után adta elő a panaszát, aki a köpönyegét fél vállon hordta, vagy az utcán evett. Ennyi volt a büntetése annak is, aki az utcán evett, aki a mulatságban a gyertyát meggyújtotta, vagy eloltotta - ez ugyanis a táncmester joga volt -, vagy a leányt a tánc megkezdése előtt táncoltatta. 12pénz befizetésével büntették a kocsmázást Félheti bér - azaz 12 pénz - befizetésével büntették a temetésen vagy a misén való részvétel elalvás miatti elmulasztását. Ugyancsak ennyit fizethetett az a legény is, aki a mulatságon illetlenül viselkedve megcsókolt egy leányt, vagy nem engedelmeskedett a dékánnak. Egy heti bér - 25 pénz - befizetése volt a büntetése annak, aki elmulasztotta a misét, vagy nem tért haza az olyan háznál rendezett mulatságból, ahol a mesternek leánya is volt. A súlyosabb büntetések az etikai vétségekért és a munkával kapcsolatos kihágásokért jártak. Fél társpohár, azaz 43pénz volt a büntetése annak, aki a mulatságot veszekedéssel megzavarta. 50pénzt- két heti bért - fizetett az, aki káromkodott, vagy az atyamester megkerülésével állt műhelybe. A legmagasabb pénzbüntetés Társpohár, azaz 85pénz- közel három és fél heti bér - volt. A szitkozódást verekedéssel együtt, a mulatságon való lerészegedést és a kontármunkát is így büntették. A kontármunka és a részegség, szitkozódás azonos mértékű büntetése arra hívja fel a figyelmet, hogy az erkölcsi és a gazdasági vétségek azonos megítélés alá estek. Érdemes külön megvizsgálni azokat a szabályokat, amelyek alapja a szabó céh céhlevele volt. Az 1. sz. articulus rendelkezése szerint a munkát kereső szabó legénynek először az atyamestert kell megkeresnie, s büntették azt, aki szabadon választott magának műhelyt. A magyar szabók l699-es keltezésű céhlevelének X. articulusa ugyanígy rendelkezik. A különbség csupán annyi, hogy az utóbbi esetben azt a mestert büntették meg, aki magához csalogatta a legényt9. A munkaidő 3. articulusban szerinti meghatározását szintén a céh kiváltságleveléből vették át 1( }, melynek VII. articulusában, mint köztudott, és az általános gyakorlatot említik. A kontármunkát a céh kiváltságlevelében is megtiltották. A céhlevél XIII. articulusa enyhébben bünteti a maga kezére dolgozást, mint a legények 5. articulusa. Míg az utóbbi esetben társpohárnyi pénzt kellett befizetni, a kiváltságlevél csak a kész és készülő félben lévő munkadarabok elkobzásáról intézkedik 11 . A templomba járásról, a káromkodásról, szitkozódásról a szabó céh kiváltságlevelének több pontja is rendelkezik: a XIV. a XVII. és a XVIII. articulusok^ bővebben írnak a szentmisék látogatásának körülményeiről, a céh ünnepeiről, mint a legények céhlevelének 11. articulusa. A szitkozódás büntetése szintén mindkét dokumentumban megtalálható, azonban, míg a legények 50 - 85 pénzzel büntetik, a céh kiváltságlevelének XVI. articulusa csupán azt rögzíti, hogy "mindenféle káromkodókat érdemek szerént-való büntetés alá is fogjuk vetnï'W. Megjegyzendő, hogy a céh kiváltságlevelének XV - XIX. pontjai 176l-es pótlások. Ezek a pontok elsősorban vallási jellegű szabályozások. 196
