Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Néprajz - Ikvainé Sándor Ildikó: A pilisszántói festett bútorok formai jellemzői

fölött látható. A hátlapot kettéválasztó hosszú polc három egymásmelletti, elől nyitott rekesztékre van osztva. A polc itt sem fut végig a tálasfogas teljes hosszában, hanem, mint az előző fogas esetében a fölső polc, táltartó korlátjának pillérei alatt végződik. A faragott fa fogak a polc alatt a tálasfogas teljes hosszúságában megtalálhatók. A tálasfogasok díszítése a tárgyak szerkezeti felépítéséhez igazodik. A tányértartó korlátok esetében a pillérre és a csipkézetekre kerül hangsúly. A fogas testét két részre osztó polc alatt középről kétfelé indított rövid girlandok láthatók, melyek mindig csigavonalú facsarással kezdődnek. A polc fölötti részen legyezőszerű csokrocskák helyezkednek el. Ha a polc a pillérek alatt függőleges választóléccel le van zárva, a fennmaradó helyet virágtő tölti ki. Figyelemre méltó a polcok és válaszdeszkák éleinek festése is, melyeket nemcsak egybefüggő piros csíkkal, hanem ferde, fehér és sárga vonalkázással, pöttyözéssel emel ki a bútorfestő. Sárkányos ágy (posztyel) 1878. Ltsz. 59-44.1.1. - 59- 44.1.4. A párnákkal, dunyhával magasra vetett ágy helye az asztal melletti sarokban volt. Csak a jól látható végét és oldallapját virágozták, a fal mellett álló részeket az alapszínre festették, és "márványozták". A pilisszántói ágy fejlapja jóval alacsonyabb, mint a tornyos ágyvég. Falmelletti oldallapja hosszú, egyenes festetlen deszkalap, míg a külső oldallap a két vége felé hullámosan magasabbra emelkedik, és virágozott. Méretei: ágyvég: magassága: 151 cm, szélessége: 95 cm fejlap: magassága: 100 cm, szélessége: 95 cm külső oldallap: hossza: 180 cm, szélessége: 35 cm belső oldallap: hossza: 180 cm, szélessége: 24 cm. Az ágy a pilisszántói bútorok közül a legrégebbi évszámot viseli - 1878 -, mely a torony alatt látható. Alapszíne okkersárga, függőleges irányú barna hullámvonalas "márványozással", erre az alapra került a virágozás. Sárga színével a pilisszántói első korszakhoz tartozik. A tornyos ágyvég felületét a lábakat összefogó léc két mezőre osztja. Díszítése is ehhez alkalmazkodik. Az alsó, téglalapalakú mezőben két piros és fehér tulipánból álló virágkoszorú látszik, közöttük függőleges irányú rózsafüzér. Az ágyvég kiemelkedő tornya alatt kétoldalt helyezkedik el az ágy nevét adó két hullámzó testű "sárkány", virágszemekkel. A sárkányok teste mellett hosszú virággirland kanyarog, az ágy tornya alatti évszám felé tartva. Az ágyfej közepét hatalmas, impozáns virágbokor tölti ki, középen nagy fehér szemrózsával. A pilisszántói sárga alapszínű bútor jellemzője, hogy fehér tulipánokat, és kis kék virágokat használ a sárga helyett, s a kontúrvonalak is piros helyett kékek. A motívumok virágösszetevői a későbbiekben végig változatlanok maradnak. A sárkányos, vagy lófejesnek nevezett tornyos nyoszolyák a 18. század végétől a komáromi asztaloscentrumból kiindulva számos vidéken elterjedtek, mint erre K. Csilléry Klára rámutatott. 17 Kék alapszínnel készítették pl. a komáromi ihletésű sárközi és hartai asztalosok,^ sötétbarnával 1795-ben a szegediek, 19 feketével a 19. század közepén a makóiakzostb. Pest megyében az 166