Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Néprajz - Ikvainé Sándor Ildikó: A pilisszántói festett bútorok formai jellemzői

roktékákból négy, a hasábtékából egy van a gyűjteményünkben. Nagyságukra nézve a sarokté­kák jóval nagyobbak, mint a hasábtéka. Méretük: 1.) magasság: 72 cm, hosszúság: 59 cm, mélysége: 34 cm; Datált: 1888., Ltsz.:67.12.1. 2.) magasság: 64 cm, hosszúság: 58 cm, mélysége: 35 cm; Datált: 1904. Az adatközlő szerint 1904-ben "renováltatta édesanyja", 1880 k. készült. Ltsz.: 59-1.1. 3.) magasság: 64,5 cm, hosszúság: 60 cm, mélység: 31 cm; Datált: 1890.Ltsz.: 86.109-1. 4.) magasság: 67 cm, hosszúság: 60 cm, szélesség: 33,5 cm; Datálatlan. Ltsz.: 58.29.1. 5.) magasság: 47,5 cm, hosszúság: 25 cm, mélység: 18 cm; Datált: 1902. Valószínűleg ez is ko­rábbi, 1902-ben átfestették örökléskor. Ltsz.: 58.27.1. A háromszögletű tékákat természetesen a szobasarokhoz szabták, s a falszögletbe akasztot­ták. A hasáb alakút az egyik sarokpad fölé tették. Ekkor a másik falra - szimmetrikusan- az ugyan­csak bekeretezett esküvői koszorút, vagy egy szentképet akasztottak. 1 ! Funkciójukat tekintve a pilisszántói tékák kétfélék lehetnek, attól függően, hogy az ajtajuk üvegezett-e vagy nem. Az üvegezett ajtajú mindig úgynevezett Máriaház volt. A Máriaházakba a kegyhelyekről, búcsújáró helyekről hazahozott -többnyire Mária szobrot- vagy más védőszent szobrát állították. A fülkét feldíszítették, s gyakran kisebb szentképekkel vették körül. 12 A teleajtós szekrénykéket belül egy polccal kétfelé osztották. A polc alá középre két sínen mozgó, kis tégla alakú fiókot építettek. Imádságos könyvet, énekes könyvet, kalendáriumot, pa­tikaszereket, iratokat, s más gyerek elől elzárni való dolgokat tartottak bennük. Alapszínük: 1.) Az 1888-as évszámú téka alapszíne kobalt kék. Ezzel a második korszakhoz kellene tartoz­zon. De mivel az ajtóbetét ferde síkján, valamint az alsó és felső párkányon a sárga szín dominál, így ezt a darabot átmenetnek tekinthetjük az első és második korszak között. 2.) Mélykék alapszínével egyértelműen a második pilisszántói periódushoz tartozik az 1904­es téka. Alakilag abban különbözik az előbbi tékától, hogy míg annak tetejét barokkosán hullám­zó, csigában végződő párta díszíti, ennek tetejére nem készült díszléc. 3.) Az 1890-es saroktéka alapszíne fekete, ezáltal a két következő tékával együtt a pilisszántói harmadik, a vegyes alapszínű stílust képviseli. Virágozása azonban az első két tékához kapcsolja. A habár az ajtón levő virágtő, a körülötte elhelyezkedő girland, virágcsokor vagy virágszál min­dig rózsa, tulipán vagy kinyílt szirmú vadrózsa, meg az apró ötszirmú kisvirág, azok elhelyezésé­vel, párosításával minden egyes darabon új hatást tudott elérni a Bogár család. Egyik sem pontos hasonmása a másiknak. A negyedik évszám nélküli saroktéka és az ötödik, kisméretű, 1902-ből datált hasábtéka nem­csak alapszínében különbözik az előzőektől, hanem -mint fentebb utaltunk rá - funkciójában is. Alapszínükkel a harmadik, vegyes stílushoz tartoznak. Funkciójuk szerint mindkettő Máriaház. 4.) A datálatlan, fehér alapszínű Máriaház formáját tekintve az 1888-as tékához hasonlít, mi­vel ugyanolyan kígyózó pártadísze van, mint annak. De míg annak színezése kék- piros-sárga, ezé fehér, arany és kék. Arany a kontúrok, szélek mentén, a párkányok alapszíne sötétkék. Belsejé­nek halvány égszínkék színe pedig Máriát tartó funkciójára utal. 5.) Még inkább kifejezi ezt a gondolatot a kis hasáb alakú, 1902-es Máriaház. Ennek belseje nemcsak égszínkék, de az égboltot jelző arany-ezüst festésű csillagocskákkal van tele. A téka szí­164

Next

/
Oldalképek
Tartalom