Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Néprajz - Ikvainé Sándor Ildikó: A pilisszántói festett bútorok formai jellemzői
roktékákból négy, a hasábtékából egy van a gyűjteményünkben. Nagyságukra nézve a saroktékák jóval nagyobbak, mint a hasábtéka. Méretük: 1.) magasság: 72 cm, hosszúság: 59 cm, mélysége: 34 cm; Datált: 1888., Ltsz.:67.12.1. 2.) magasság: 64 cm, hosszúság: 58 cm, mélysége: 35 cm; Datált: 1904. Az adatközlő szerint 1904-ben "renováltatta édesanyja", 1880 k. készült. Ltsz.: 59-1.1. 3.) magasság: 64,5 cm, hosszúság: 60 cm, mélység: 31 cm; Datált: 1890.Ltsz.: 86.109-1. 4.) magasság: 67 cm, hosszúság: 60 cm, szélesség: 33,5 cm; Datálatlan. Ltsz.: 58.29.1. 5.) magasság: 47,5 cm, hosszúság: 25 cm, mélység: 18 cm; Datált: 1902. Valószínűleg ez is korábbi, 1902-ben átfestették örökléskor. Ltsz.: 58.27.1. A háromszögletű tékákat természetesen a szobasarokhoz szabták, s a falszögletbe akasztották. A hasáb alakút az egyik sarokpad fölé tették. Ekkor a másik falra - szimmetrikusan- az ugyancsak bekeretezett esküvői koszorút, vagy egy szentképet akasztottak. 1 ! Funkciójukat tekintve a pilisszántói tékák kétfélék lehetnek, attól függően, hogy az ajtajuk üvegezett-e vagy nem. Az üvegezett ajtajú mindig úgynevezett Máriaház volt. A Máriaházakba a kegyhelyekről, búcsújáró helyekről hazahozott -többnyire Mária szobrot- vagy más védőszent szobrát állították. A fülkét feldíszítették, s gyakran kisebb szentképekkel vették körül. 12 A teleajtós szekrénykéket belül egy polccal kétfelé osztották. A polc alá középre két sínen mozgó, kis tégla alakú fiókot építettek. Imádságos könyvet, énekes könyvet, kalendáriumot, patikaszereket, iratokat, s más gyerek elől elzárni való dolgokat tartottak bennük. Alapszínük: 1.) Az 1888-as évszámú téka alapszíne kobalt kék. Ezzel a második korszakhoz kellene tartozzon. De mivel az ajtóbetét ferde síkján, valamint az alsó és felső párkányon a sárga szín dominál, így ezt a darabot átmenetnek tekinthetjük az első és második korszak között. 2.) Mélykék alapszínével egyértelműen a második pilisszántói periódushoz tartozik az 1904es téka. Alakilag abban különbözik az előbbi tékától, hogy míg annak tetejét barokkosán hullámzó, csigában végződő párta díszíti, ennek tetejére nem készült díszléc. 3.) Az 1890-es saroktéka alapszíne fekete, ezáltal a két következő tékával együtt a pilisszántói harmadik, a vegyes alapszínű stílust képviseli. Virágozása azonban az első két tékához kapcsolja. A habár az ajtón levő virágtő, a körülötte elhelyezkedő girland, virágcsokor vagy virágszál mindig rózsa, tulipán vagy kinyílt szirmú vadrózsa, meg az apró ötszirmú kisvirág, azok elhelyezésével, párosításával minden egyes darabon új hatást tudott elérni a Bogár család. Egyik sem pontos hasonmása a másiknak. A negyedik évszám nélküli saroktéka és az ötödik, kisméretű, 1902-ből datált hasábtéka nemcsak alapszínében különbözik az előzőektől, hanem -mint fentebb utaltunk rá - funkciójában is. Alapszínükkel a harmadik, vegyes stílushoz tartoznak. Funkciójuk szerint mindkettő Máriaház. 4.) A datálatlan, fehér alapszínű Máriaház formáját tekintve az 1888-as tékához hasonlít, mivel ugyanolyan kígyózó pártadísze van, mint annak. De míg annak színezése kék- piros-sárga, ezé fehér, arany és kék. Arany a kontúrok, szélek mentén, a párkányok alapszíne sötétkék. Belsejének halvány égszínkék színe pedig Máriát tartó funkciójára utal. 5.) Még inkább kifejezi ezt a gondolatot a kis hasáb alakú, 1902-es Máriaház. Ennek belseje nemcsak égszínkék, de az égboltot jelző arany-ezüst festésű csillagocskákkal van tele. A téka szí164
