Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Néprajz - Korkes Zsuzsa: Non-verbális kommunikáció a párválasztás és a lakodalom szokásrendszerében

ismerték a legényt, akkor mindjárt megadhatták a választ, nem kellett halasztást kérni. 24 Jászszentandráson a lánykérésnek egy igen érdekes formájára is emlékeznek. A legény egy "kokast" vitt magával, amit a lányos háznál letett az udvar közepére. A leány igenlő válasz esetén egy tyúkot dobott ki az udvarra.25 Amennyiben a szülők beleegyeztek a házasságba, sor kerülhetett az eljegyzésre, a jegykendő elvitelére. Domonyban az eljegyzést mindig a lányos háznál tartották, ahol 7-8 batyut készítettek, amit a mulatság után zenekísérettel átvittek a vólegényes házhoz. Az egyik batyuba egy egész ka­lácsot tettek, a másikba sült húst, a harmadikba rántott húst, fasírtot, a negyedikbe süteménye­ket, az ötödikbe rétest stb. Egy batyuba belekötötték a zálogba átadott fejkendőt, amely ha még­sem jött létre a házasság, akkor az a legénynél maradt. Az ennivalóból aztán mindazoknak vittek, akiket meg akartak hívni a lakodalomba. Akinek nem küldtek, az már tudta, hogy ő nem lesz a meghívandók között. A lányos háztól szintén vittek el ennivalót azoknak, akiket meg akartak hív­ni a lagziba. 2 ^ A Galga mentén az iratkozás a jegykendő elvitele utáni szombaton vagy vasárnap történt. Ilyenkor a lány úgy öltözött, mint a legnagyobb ünnepeken, így karácsony, húsvét, pünkösd első napján búcsúkor és az úrnapi körmeneteken szokás. Derekát rózsás pántlikával kötötték le Zsámbokon, amit egy közönséges vasárnap nem tehetett meg. A lány öltözetén azonnal látták a faluban, hogy iratkozni megy. Ehhez a jelzéshez járult még az is, hogy a fejére fehér varrott vagy lila szélű selyem kendőt kötött.27 Hasonló szokás élt pl. Bagón vagy Hévizgyörkön is, ahol az iratkozásra induló lány a legna­gyobb egyházi ünnepeken viselt öltözékét vette fel, haját három ágba fésülte és fejére atlasz vagy százvirágú kendőt kötött, ezzel jelezte, hogy menyasszony lett.28 Általános szokás volt ugyanis a Galga mentén, hogy a legnagyobb egyházi ünnepeken és egyetlen vasárnap sem köthettek fej­kendőt a lányok a fejükre, mikor a délelőtti misére mentek. Lakodalom A lakodalmi szokásleírások részletesen bemutatják azokat a befogadási rítusokat, amelyekkel a menyasszonyt új családjába bevezetik. Azonban léteztek elutasító rítusok is, amelyek saját gyűj­téseim során is inkább csak véletlenszerűen kerültek a felszínre. Ezek a negatív viselkedési for­mák azért is figyelemreméltóak, mert az esküvőt igen alapos és körültekintő alkudozások, kölcsö­nös látogatások előzték meg. A vőlegény anyja viselkedésének igen apró jeleivel adta jövendő menyének és egyben a falu tudtára, hogy nem örül ennek a házasságnak. Zsámbokon a templomi esküvő után, mikor megér­kezett a násznép a vőlegényes házhoz, nem vagy csak nagy sokára ment ki a menyasszony foga­dására. Este, mikor a vacsorára mentek át a lány szülei, rokonai a vőlegényes házhoz, a vőlegény anyja nem ment ki elébük. Ugyanilyen nagyfokú sértésnek számított, ha az esküvő napján nem a menyasszony által ajándékozott féketőket viselték a vőlegényes ház nőtagjai. A menyasszony jö­vendő anyósának, sógornőinek féketőket ajándékozott, mindenkinek a korának megfelelő szí­nűt. A lakodalomban ezt illett viselniük, akár tetszett nekik, akár nem.29 Bagón az 1940-es évekig a vőlegény anyja kiment a kapuba és ott fogadta a menyasszonyt, vő­legényt. Amennyiben ezt nem tette meg, akkor mindenki tudta, hogy nem látja szívesen jövendő menyét. 30 Közel hasonló szokás élt Csólyospáloson is. Amelyik háznál nem fogadták szívesen a me­151

Next

/
Oldalképek
Tartalom