Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Repiszky Tamás: Ásványlelőhelyek és bányarégészet a Kárpát medencében

Munkám egyik további lépcsőfokaként szűkebb régiónk bányarégészeti hagyatékának kutatá­sát is tervezem. Elsősorban Nagybörzsöny térségének szisztematikus bejárását, Mélykút kovafej­tóhelyeinek további felkutatását, Nagykovácsi vassalak (Ördögárok-menti domboldal) érclelő­helyének megtalálását, de utána szeretnék nézni a visegrádi és pilisszentkereszti kovácsműhely, az aszódi, váci, veresegyházi, a Szentendre hunkadombi salakok érces eredethelyének. Sashegyi Sándor hagyatékának egy része a Budakalász és Pomáz környéki vasművesség alapmunkái. Érde­mes talán ismét megkutatni, pontosítani, datálni a Bölcsőhegy, Csikóvár és a Holdvilágárok min­den bizonnyal középkori kis vasbányáit, horpáit (talán ezekre gondolt Írásában Bél Mátyás) 18 . Szondázni lehetne az említett térség alatti Kovácsi patak mellett levő nagymennyiségű vassalak lelőhelyéről ismert Árpádkori Kovácsi falu területét, a szentendrei Saskövi barlangot, helyeseb­ben vasbányát, mely szintén középkori lehet. A Dunakanyar közel tucatnyi helyneve, földrajzi ne­ve fémművességet sugall és ezek közvetve bányák, érclelőhelyek meglétét feltételezik. 19 Wenzel 1880-ban kiadott munkája után egységes magyar bányászattörténet csak másfél év­vel ezelőtt látott napvilágot a Magyar bányászat évezredes történe című két vaskos kötet, a közép­kort érintő felföldi fejezetekkel. 20 Számos leíró, történeti és technikatörténeti, újkori résztanul­mány jelent meg a Felföldet érintően a Bányászati és Kohászati Lapokban és a Közlemények a ma­gyarországi ásványi nyersanyagok történetéből с négykötetes sorozatban. 2 1 A mai Magyaror­szág középkori nemes- és színesére bányászatáról eddig csak Rudabánya önálló monográfiája je­lent meg Kalicz előtanulmányával.22 Résztanulmányok, történeti vázlatok foglalkoznak Telkibánya, Nagybörzsöny és Rudabányácska (Szépbánya) bányatörténetével. 2 3 Összesített geo­lógiai, történeti (régészeti) bibliográfia Rudabányáról és Telkibányáról született. 24 A Kárpát-me­dence többi vidékén ügyesebbek voltak. Még 1970-ben megjelent Románia bányatörténete Maghiar és Olteanu tollából, melyet a leghivatottabb bányászattal is foglalkozó régészek több al­kalommal kritizáltak. 2 ? Csehszlovákia nagyon átfogó bányatörténete még az 50-es években nap­világot lát. 26 Az elmúlt évtizedekben a felföldi bányászvárosok, települések történeti monográfi­áinak tucatjai jelentek meg több - kevesebb, jó és általános régészeti betekintéssel.27 Remek bá­nyatörténeti tanulmányokkal telített a selmeci Bányászati Múzeum minden évkönyve. Önálló ki­adványok foglalkoznak a bányalámpákkal 28 . Elkészült a Felföld részleges bányászattörténeti bib­liográfiája29. Külön könyv ismerteti a középkori Felföld réztermelését, a nemesopál történetét, a sóvári sóbányászatot, a vastermelést stb.301990-ben jelenik meg a felföldi bányavárosok törté­netéről tartott konferencia anyaga3i. Felföldi bányarégészet Csak a mai Szlovákia területén több mint 6OO természetes előfordulása van a termésarany­nak és ezek nagyrészén valamikor termelés is folyt.32 Az egykori aranymosás helyeire, módsze­rére, eszközkészletére elsősorban néprajzi-történeti munkák adhatnak választ33. Vizsgált térségünkben először 1983-ban sikerült régésznek terepbejáráson egy valószínűleg középkori (és talán őskori) aranymosóhelyet lokalizálni34. A Vihnyepeszerény melletti Rudno völgyben egy évvel később elvégzik az aranymosóteraszok szondaásatását35. Három újkori cse­rép alapján a lelőhelyet datálni nem lehet, így Labuda ásatási jelentésében további kutatásokat 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom