Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Tóth Judit: Táplálkozásvizsgálat Budakalászon

Jegyzetek 1 Kibán E. 1976.159. 2 T. Bereczki 1.1986. 25. ;

' Bonomi, E. 1976, Bencsik J. 1993, Mezőberény története 1973. 4 Dankó 1.1950, Deisinger M. 1957.1958.1972, Fehér 1.1972, Földessy J. 1958,1959. 5 Kiss M. 1973,1988. 6 Az adatok a közelmúltban megjelent falutörténeti munkában szerepelnek, amely néprajzi anyagot nem tartalmaz. Kátai F. 1994. 7 Kátai F. 1994. 78. s I. m. 77.1930-ban a község területe 3362 kat. hold, a szántó 1849, a rét 99, a legelő 333, az erdő 548 kat.hold. A lakosság száma 2834 fő, a házak száma 498. 9

1. m. 76. 10 Pestvármegye és Kecskemét város adattára. 1939. 11 Budakalászi Hegyközség iratai 1938-1944. PmL. Őváci Fióklevéltára, IX. 304.1. doboz. 12 Kátai F. 1994. 153. Jovicsin Anna elemzi az 1828-as összeírásokat, melyben Kalászon 202 családfő tulajdonában van: 154 ökör, 9 tehén, 7 tinó és üsző, 59 ló, 50 juh, 37 sertés. 13 A pásztornak megfogadott Kunyik János esküszövegében is ez áll: „...a reám bízott csordát, csürhét, valamint a tenyészállatokat hűségesen fogom őrizni." PmL. Váci Fióklevéltára IX. 323. Budakalász Úrbéres Közbirtokosság iratai 1914-1927. Irodalom BENCSIK János 1993. Paraszti társadalom, hagyományos gazdálkodás és közösségi életmód Battonyán a XVIII-XX. században. In: Paraszti és mezővárosi kultúra... MiskolcTokaj, 122-203. T. BERECZKI Ibolya 1986. Népi táplálkozás Szolnok megyében. Debrecen. BONOMI, Eugen 1976. Essen und Trinken in Budaörs und Solymár bei Budapest. Jahrbuch für Ostdeutsche Volkskunde Marburg XIX. 306-340. DANKÓ Imre 1950. Dűlőnevek, kiolvasok, közmondások, tájszavak. SzFMA 988-75. DEISINGER Margit 1957. Népszokásgyűjtés. SzFMA 164-69. 1958. Szerb gyermekjátékok. SzFMA 212-69. 1972. Budapest környékén élő délszlávok karácsonyi szokásai Studia Comitatensia 1.167-183. Szentendre. FEHÉR Ilona 1972. Budakalászi szerbek ünnepi szokásai. SzFMA 455-73. 114