Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Korkes Zsuzsa: A rozmaring szerepe a Galga menti népszokásokban

A Szeged melletti Tápén a sátort, a lakodalmas ház ablakait és minden alkalmas helyet rozmaringgal tűzdeltek tele. Ezt viselte a férfinásznép a kalapján és a csizmaszárba dugva is. A többi vendég a kezében tartotta.

22 A Baranya megyei lakodalmi szokásokban menyasszony búcsúztatás előtt a menyasszony keresztanyja kiosztotta a násznép között a rozmaringot. A lányos háztól éjszaka átvitt termőágra a különféle díszek mellett rozmaringágakat is szúrtak.

23 A rozmaring a gyász növényeihez is tartozott, valószínűleg komor külseje, átható illata és mint a múlhatatlan szeretet jelképe miatt. A Galga menti temetési szokásokban a rozmaring elsősorban kisgyermekek vagy fiatalon elhunytak temetési szertartásainál fordult elő. Bagón „A fiatal halottnak olyan módon állították össze a temetési menetét, hogy abban a lakodalom némely elemei szerepeljenek. Ismeretes, hogy a fiatal halott lakodalmát a Kárpát-medence magyar nyelvterületein még a jelen század elején is megülték. Fiatal lány temetésén Máriás lányok kísérték a koporsót. A leányok oldalán szeretőjük haladt ünneplő ruhában, rozmaringos bokrétával a gomblyukukban. A lány szeretője, akkor is, ha nem volt még vőlegény, gyöngyös rozmaringos mirtusz bokrétát tűzött a mellére. Tehát lakodalmi díszt viselt minden fiatal."

24 Bagón mindenszentekkor a sírokra a koszorút a falusi asszonyok maguk kötötték rozmaringból, rajta papírvirágokkal, vagy a cigányok árulta papírkoszorút vásárolták.

25 Ikladon a kisgyermek ravatalán, majd a koporsóban a halott fejét rakták körbe rozmaringágakkal. A temetési menetben a koporsóvivő karjára egy kék szalagot kötöttek, amelybe két rövidebb szál rozmaringot tűztek. Kartalon temetés után a hozzátartozók a sírba egy-egy marék hantot, a temetési menetben használt gyertyák maradékát és a magukkal vitt virágokból, rozmaringágakból valamennyit beleszórtak a sírba.

26 Domonyban, ha nagyobbacska kislány vagy kisfiú halt meg, akkor egy kislány a koporsó előtt tányéron vitte a rozmaringot. A tányért egy szép hímzett zsebkendővel letakarták, a rozmaring három ágban ment fölfelé, melyre kis szalagokat kötöttek. A rozmaringot és a zsebkendőt beledobták a sírba, a tányért hazavittek. Ezt csak 12 éves korig csinálták, míg nem konfirmáltak a gyerekek. Aszódon 6-10 éves korú gyerekek temetésére készítettek rozmaringot. Egy vagy két ágat karikára meghajlítottak, összekötötték és ehhez erősítettek 4 szálat, amit fölül megkötöttek. Az ágakat kis színes szalagok díszítették. A rozmaringot tányéron vitték és bedobták a sírba vagy a halott lábához tették.

27 Kálmány Lajos írásában olvashatjuk: „A halott jogai közé tartozik, hogyha felnőtt és kiházasítatlan, hogy kiházasítsák, ellakják a lakodalmát. Ide mutatnak a halottas táncok, vagy ahol ez már nincs szokásban, a temetés alkalmával a halott után való szűzkoszorú vivése: ha férfi a halott, leány (menyasszony); ha leány a halott, férfi (vőlegény) viszi a szűzkoszorút.

28 A kiházasítatlanok halotti koronájával Jung Károly foglalkozott igen részletesen. Kutatásai szerint a halotti korona formája a királyi koronákat utánozza. Váza drótból készült, és erre dolgozták rá az apró mirtusz vagy papír virágokat és szalagokat, me92