Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Kocsis Gyula: Parasztpolgár a XIX. század első felében

Az egyéb kategóriába összefoglalt belterületi ingatlanok forgalma a vizsgált évtizedekben kisebb-nagyobb ingadozással, de általában alacsony szinten mozgott. Ennek okai között a korábban már idézett uradalmi tiltás mellett az 1810-es évektől az 1840-es évek közepéig tartó városrendezési, szabályozási folyamatot is számításba kell vennünk.

16 Igen erős ingadozást - kiemelkedő csúcsokat és nagy visszaeséseket - mutat a szorgalmi földként szabadon eladható szőlők, valamint a lakóházak forgalma. Ezen kül-, illetve belterületi ingatlanok adás-vétele egymással többé-kevésbé párhuzamosan mozog. A fentiektol eltérő jellegzetességeket olvashatunk ki a telkiállomány lényegében a külterületi szántók - forgalmát mutató grafikon oszlopból. Az 1830-as évek közepéig (1835-ig) alacsony szinten van, majd az ezt (és a törvény elfogadását) követő egy-két esztendőn át magasra szökik. év egyéb föld szőlő ház 1821 7 3 26 38 1822 16 10 73 84 1823 15 17 49 49 1824 2 6 46 29 1825 9 6 47 47 1926 8 16 44 52 1827 3 1 53 42 1828 12 11 69 61 1829 10 7 69 61 1830 3 6 44 55 1831 4 0 29 41 1832 8 2 35 62 1833 6 9 62 43 1834 8 7 17 41 1835 4 30 26 44 1836 9 34 39 42 1837 7 41 24 25 1838 7 19 21 28 1839 3 16 29 18 1840 2 14 33 18 1841 4 20 17 31 1842 5 11 25 28 1843 7 25 27 67 1844 9 15 43 45 1845 6 22 35 60 1846 15 34 68 42 1847 20 31 72 56 84