Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Néprajzi szekció - Ikvainé Sándor Ildikó: Bútorfestő asztalosműhely Pilisszántón
1(1 Vö: Domanovszky Gy. 1981. 1 П.,114., К. Csilléry К. 1972.54. 1 ' Onódiné Deisinger Margit idevonatkozó leltározási adatai, Ikvainé Sándor Ildikó magnetofonos gyűjtése 1985, és a Ferenczy Múzeum Történeti Dokumentációs Tárának Pilisszántóra vonatkozó tételei. Farkas Rozália segítségét ezúttal köszönöm meg. 12 SzFM. Tört. Dok. Ltsz. 89. 61. 9. Bogár Mihálynak ekkor két darab két kapás, és egy háromkapás szőlője volt. Ezen kívül egy háza „fundussal" és „egy fiatal fejős tehene". Ez az adat azért is érdekes, mert egy másik iratból (Tört. Dok. 89. 143. 1.) kiderült, és az 1985-ös saját gyűjtésem is igazolta, hogy ez a szőlő a II. világháborúig a család birtokában volt. Kocsmát és szatócsboltot (vegyes és zöldséges) tartott fenn belőle a család. Tehát mint más iparosok ők sem csupán az asztalosságból éltek. 13 Sztyehlik Pálné közlése 1959-ben, aki Bogárék rokona volt (leírókarton: 59. 3. 1.) 14 Saját gyűjtés, 1985. 13 Onódiné Deisinger Margit gyűjtése , és saját gyűjtés 1985. 16 A márványozás az ország más vidékeinek bútorain is használatos volt, de míg Pilisszántón függőleges irányban, másutt vízszintesen futott a bútorokon ez a festés. Vö: K. Csilléry K. 1972. 37., XIII. tábla Mezőkövesdről: MNLex. 3. 627-628., Miskolci bútor: MN Lex. 4. 351., Rimaszombati bútor: Hofer T.-Fél E. 1975. 264. kép; Bellon T.-Szabó L. 1987. 500-503. kép 17 Az asztalosbútoiTa specializálódott országos központok közül a díszítőstílus továbbhatása szempontjából Komárom volt a legnagyobb jelentőségű. Lásd: K. Csilléry K. MN Lex. 3. 245-246. Kék alapszínű bútorokat a második és harmadik korszakban készítettek. A komárominak késői visszhangja a pilissszántói kék stílus. (A kék színű bútorok előfordulnak még pl.: Harta, Fadd vidékén, Hódmezővásárhely környékén, sőt a távolabbi Erdélyben is.) Az egyes bútordarabok formai elemzéséről, továbbá a stílusjegyeknek más bútorfestő központokhoz való kapcsolódásáról külön tanulmányban fogunk szólni. 18 Vö: K. Csilléry K. MNLex. 3. 246.: a komáromi negyedik stílusban a sötétkék alap visszaszorul, helyét a barna, világoskék és fehér veszi át a századfordulón. |,; Fekete alapszínű bútorokkal találkozunk pl. Sátoraljaújhelyen és környékén: Petercsák T. 1988. 677., de korábban a komáromi korai periódusban is.: K. Csilléry K. MN Lex. 3. 245. 20 Saját gyűjtés 1985. 21 Lásd: K. Csilléry K. 1972. 46., Domanovszky Gy. 1981. 114. 22 Vö: K. Csilléry K. 1972.58. 23 KardalusJ., 1995. 15. 24 Lásd: a Komáromi asztalosok négy stílusának hatása az ország különböző vidékeire: MN Lex. 3.245246.; К. Csilléry К. más munkái valamint az MN Lex. vonatkozó szócikkei. 25 Vö.:KardalusJ. 1995. 15. 26 Vö.: Kós K. 1972. 48., ahol csak a rózsáknak és a tulipánoknak mintegy 20 alakzata fordul elő. 27 A szemrózsa elnevezést Kós Károlytól vettem (1972, 48.), mert más vidékről nem találtam erre az alakzatra nevet. Lásd még: Kocsi M.-Csomor L., én. 207. 2!í Kós K. ezt facsarásnak nevezi 1972. 46.; lsd még Kós K. 1994. 82. 29 Vö.: Kardalus J. 1995. 17., Kós K. , 1972. 42. 3(1 Kós K. 1972.43. Irodalom BÉL Mátyás 1977. Pest megyéről. Fordította: Szabó Béla In: Pest Megyei Múzeumi Füzetek X. Szentendre. 76
